Magyar Országos Tudósító, 1936. március/2

1936-03-24 [136]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSI Tó Kézirat. , Ötödik kiadás. — Budapesi, 1936. március 24. * * XVIII.évfolyam ?0.szám, EGYHÁZI HÍREK —-BÖJTI ELŐADÁSOK. Holnap, szerdán este negyedhétkor, a mátyásföldi protestánsok böjti összejövetelén S z a b 6 József /Győr/, Kapi Béla püspök másodlelkésze; - csütörtökön , délután hat órakor, a kelenföldi evangélikus templomban Sí z á n t ó Róbert lelkész; - pénteken , •.. . délután hat órakor, a budavari evangélikus templomban Gálát György csömöri lelkészi este félhétkor, a Deák-téri díszteremben Kéken András hódmezbvásárhelyi lelkész tart böjti beszédet. /KOT/F. -—HALÁLOZÁS, Boldizsár György mohi református lelkész negy­venhat íves korában v "ratlanul meghalt, Czeglédy Pál esperes és Agyagás­sy Sándor dr.egyházmegyei főjegyző temették, /HOT/F, M SZőG A ZDA SÁ G -—A DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE Bethlen Pál dr.gr6f elnöklésével igazgatóválasztmányi, majd pedig rendes közgyűlést tar­tott, amelyen a pénzügyminisztériumot Fattinger Sándor dr, osztályfőnök, dohány jövedéki központi igazgató kópvi.selte. Az elnök megnyitójában kiterjeszkedett a dohánytermelés összes függő kérdései­re, köztük az 1938.evi dohánybaváltás eredményére ós a dohány kötelező jégkárbistositására, A megnyitóhoz fűződő vitának kiváló értéket adott J u h á s z Árpádnak, a Dohány ki sór le ti Állomás volt vezetőjé­nek szakszert! felvilágosítása a dohány trágyázásáról. A tagmozgalom és pénztári jelentós letárgyalása után beható vita tárgyát képezte a Ti sza-jobbparti Mezőgazdasági Kamara és a 0sanád-Arad-Torontélvéime­gyei Gazdasági Egyesület indítványa az utólagos kártalanítás kérdésé­ben. A közgyűlés ez egyik megüresedett alelnöki tisztséget S o m ­s s i c h Miklós felsőházi taggal töltötte be, az igazgatóválasztmény­ba pedig Széchenyi Domonkos grófot és F i a t h Tibort vá­lasztotta be, A folyóügyek letárgyalása után az egyesület alapszabályai­nak módosítását fogadta el a közgyűlés. /UOT/0, HÍREK A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG RÉSZVÉTE BERZEVICZY ALBERT HALÁLA ALKAL­MÁBÓL, A Magyar Külügyi Társaság Berzeviczy Albertben elnökét gyászol­ja, aki a társaságnak 1920-ban törtónt megalakulása óta állandó és tevé­keny részt vett annak irányításában ós 1933 óta, amikor Apponyi Albert gróf örökébe lepett az elnöki szókben, súlyos betegségéig lelkes odaa­dással töltötte be tisztet* A Külügyi Társaság igazgatósága elnökének elhunyta feletti gyásza kifejezéséül Pékár Gyula elnökletével ülést tar­tott, rmelyen Eőttevónyi Olivér ügyvezető alelnök; ja­vaslatára elhatározta, hogy megboldogult elnökének emlékét jegyzőkönyv­ben örökíti meg. Külön gyászjelentést ad ki,az özvegynek mély részvétét tolmácsolja, u temetésen küldöttségileg vesz részt, s koporsóra koszo­rút helyez, továbbá a társaság tanácsterme részére megfesteti Berze­viozy aroképét, akinek emlékére gyászünnepélyt rendez. Minderről az öz­vegyet jegyzőkönyvi kivonatban értesiti,/MOT/M, A GOETHE TÁRSASÁG RÉSZVÉTE BERZEVICZY ALBERT HALÁLA ALKALMÁBÓL. A Magyar Goethe Társaság az egyetem bölcsészeti karán ülést tartott, amelyen V i k á r Béla kegyeletes szavakkal emlékezett meg Berzeviczy Albertről, aki a Goethe-Társasághoz is közelállott, annak munkájában is résztvett,^Ezután Osengery János tartotta meg előadását Horatiusról és Berzsenyiről; kimutatta mindkettőnek nagy jelentőséget az egész magyar szellemi élet számára. Végül Dárday Viktor nagyhatással szavalta el Úr­ban Eszternek Horatiusról és Ernőd Tamásnak Berzsenyiről szóló versét, /MOT/B. A (//ir^ — ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents