Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2
1936-02-18 [135]
1. törvényszéki kiadás, Budapest, 193ft, február 18, KÉTHÓNAPI FOGHÁZ HELYETT *• HATHÓNAPI BÖRTÖN. Burghardt Emil ötvenötéves érsttségizett kereskedő még az 1925 évben elvállalta a M. Ammann A.G. langenthali eég képviseletét. A cég főleg épitőipari gépeket gyártott és Burghardt ezeknek a gépeknek az eladását közvetítette Magyarországon és a Magyarországgal szomszédos államokban. Burghardt Emilt minden egyes eladás után tizspázalékos jutalék illette meg s ezenfelül havi kétszáz svájci frankot kitsvő költsógmegtéritést kapott. Burghardt az 1931 évben, inkasszálásai során, mintegy tizenhétezer pengőt vett fel különböző magyar cégektől a langenthali eég részére. A svájci cég ekkor beleegyezett abba, hogy Burghardt E mil az általa inkasszált összeget kölcsön fejében, illetve előlegképpen megtarthatja, azaz elszámolhatja a saját javára, de az összeg nagyobb részét, kereken tízezer pengőt be kellett kebeleztetnie az egyik budai ingatlanára, Burghardt a bekebeleztetésről szóló telekkönyvi okiratot megküldte a svájci cégnek, de néhány hét múlva betekintés és tüzetesebb átvizsgálás céljából - visszakérte az iratot. Burghardt, miután az okiratot Svájcból megkapta, orra közel ezerháromszáz svájci frankot kitevő ujabb kölcsönt vett fel, - minden felhatalmazás, vagy előzetes beleegyezés nélkül, - ugy hogy amikor a bekebelezési iratot Svájcba újra visszaküldötte, az ekfcor már ' ezerháromszáz svájci frankkal kevesebbet ért, mint előzőleg. Amikor a langenthali cég erről a visszaélésről tudomást szerzett, nyomban bűnvádi feljelentést tett magyarországi megbízottja: Burghardt Emil ellen, A vádlott kereskedő a büntet őt örvény szék előtt tagadni próbálta bűnösségét, de a bir&ság a terhelő adatok és a felmerült bizonyi* tékok alapján vétkesnek mondta ki esalás vétségében s ezért - a 92, enyhítő szakasz alkalmazásával - kéthónapl fogházra Ítélte, Egyidejűleg a királyi ügyészség egyéb vádpontok eimÓn is pörbeflogta Burghardt Emil vádlottat, de a büntető törvényszék Burghardtot a többi, részint csalási, részint sikkasztási vád alól kellő bizonyítékok hiányában felmehtette, A tábla Dusáriyrtanácsa most Burghardt Emil büntetését hathónapi börtönre súlyosbította s ezzel egyidejűleg a jogi minősítést is megváltoztatta, amennyiben'a vádlottat nem csalás vétségében, hanem csalás bijatettében marasztalta el, A táblai Ítélettel szemben az elitélt vádlott ós védője semmisségi panaszt jelentettek be, /MOT/ Ky. HITELSÉRTÉSÉRT ELÍTÉLTÉK EGY MEGSZÜNTETETT TEJÜZEM VEZETŐIT. Benedek Antal és Báder János magántisztviselők, valamint Weisz Jenő a Korona Tejcsarnok R.T. igazgatója ellen a pestvidéki kir, ügyészség hitelsértés büntette, illetve bűnsegéd! bünrészesség miatt vádat emelt s a bünperben a törvényszék Székely-tanácsa ma hirdetett Ítéletet. Benedek Antal és Báder János Albertfalván tejkeroskedést nyttottak, az üzemet azonban a földművelésügyi m iniszterium rendeletileg megszüntette, mert nem tartotta megfelelőnek. A vád szerint a cégtulajdonosok ahelyett, hogy 1 ikvldálták volna az üzletet és a hitelezőket kielégítették volna, olyan ténykedést fejtettek ki, hogy a hitelezők elől a vagyont a maguk számára'elvonják. Benedek ós Báder a vevőkörüket eladták a Korona Tejcsarnok R.Tf-nak: összejátszottak a Korona igazgatójóval W e isz Jenővel, nehogy a hitelezők a Korona R,T.-tól járók övetelésükhez hozzá jussanak, A vádlottak tagadfcók bűnösségüket. Benedek Antal és Báder Jánoa azzal védekeztek, hogy a részvénytársaságtól járó jutalékból és egyéb vagyonukból remélték kielégíteni a hitelezőket, Weisz Jenő viszont azt hangoztatta, hogy nem a hitelezők megkárosítása vezette a szerződés megkötésénél, A bizonyító eljárás lefolytatása után a törvényszék bűnösnek mondotta ki Benedek Antalt és Báder Jánost hitelsértés vétségében s ezért Benedeket íizennégynapi, Bádert-pedig huas onegynapi-fogházbüntetésre Ítélte, míg Weisz Jenőt felmentette. Az ítélet nem jogerős. /MOT/G, _ f ,~ « taxiéi TAR
