Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2

1936-02-18 [135]

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT február 21-én, pénteken délután 5 órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében ülést tart, amelyen Gloacchlno Volpe római egyetemi tanár,a társulat külföldi levelező tagja "Olaszország és Magyarország a renaissance és a risorgimento korában" címmel olvas fel. Érdeklődőket szívesen látnak. /MOT/B, —TOLITIKA —KÉPVISELNI BESZÁMOLó.taormann Antal országgyűlési képviselő a hó 14-én a kerületéhez taitozó Moha,15-én pedig Isicaszentgyörgy községben tartotta meg képviselői beszámolóját, amelyen a választó-polgárok nagy figyelemmel és helyesléssel hallgatták meg a törvényhozás tizenegy hónapi működését' ismertető részletes beszámolót és a képviselőt bizalmukról biztosították, /MOT/B. HÍREK -—ÜNNEPI ÜLÉST TARTOTT NAGYKANIZSÁN A KÜLÜGYI TÁRSASÁG*: Nagykahizőá február 16* A Magyar Külügyi Társaság a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kor meghívására előadó estét rendezett Nagykanizsán^ Á városháza díszterme zsuf' olásig megtelt a város intelligeniííájávalj a hivatalos ós közélet, valamint a gazdasági világ vezetőivel. A Külügyi Társaság részéről megjelent vendégeket a város és a Kör nevében dr. Krátky István polgármester üdvözölte, majd EÖttevényi Olivér ny. főispán, a Társaság ügyvezető alelnöke "Nagymagyarország és Csonkamagyarország külpolitikája" cimmel tartott előadást, amelyben hallagatóságát végigvezette az elmúlt ezer esztendő külpolitikájának legfőbo irányvonalain, a mult század dinasztikus érdekektől irányított külpolltikájálg,amelyeknek következménye volt 1848 és 1867 is,Annak a meggyőződésének adott kifejezést az előadó,hogy az akkori szövetségek nem a nép lelkéből fakadtak, hanem az uralkodódhoz hatalmi érdekeiből és az ilyen szövetségek pedig semmit sem érnek. A különbség ott mutatkozik meg leginkább Nagyés Csonkamagyar ország külpolitikájában, hogy akkor a magyarság egy Ötvenkét milliós nagyhatalom része volt, ma pedig nyolcmilliónyi magáramaradt magyar külpolitikáját kell csinálni. Eobgi a szempontból kell a szövetségeket is értékelni. A külpolitika csak másodsorban érzelmi kérdés, elsősorban adottságok,realitások kérdése. Ez az elv nem elvek feladását,nem szövetségszegést jelent, hanem simulékonyságot a külpolitika szinte pillanatnyi változásaiban. Első és legnagyobb szövetségesünk Olaszország ma háborúban áll, nem tudja azt a hátteret nyújtani, mint amiko^s nem volt ilyen súlyosan lekötve, Ausztriát mindenfelől a kisantant i«»r\ gyekszik megkörnyékezni. A pillanatnyi változások szemmeltartására vanrszükség é végső cél,az egyetlen akarat: Magyarország léte szempontjá«£ 9> ból. Tisztán csak délibábos reményekre nem építhetjük külpolitikánkat^^ hanem reális külpolitikát kell folytatni és alá kell támasztanunk a kor^ mánynak ezlrányu törekvését. A nagy tetszéssel fogadott előadás után dr. Kresz Károly a TÉBE igazgatója tartott előadást,megállapítva, hogy a gazdasági válság mélypontján tul vagyunk, az utolsó esztendőben erős és lényeges javulás következett b

e s ha ez a fejlődés nem erőteljesebb,annak az az oka,hogy a külpolitikai helyzet bizonytalan. A továbbiakban az előadó ismertette a válság oiklikus és strukturális okait, a békeszerződések által okozott gazdasági helyzetet, a válság állomásait, a nemzetközi kereskedelem összezsugorodását, a magyar külkereskedelem helyzetét és a római paktum gazdasági jelentőségét. A kivitelt- ugyQnond - ama államok felé kell fokozni, amelykeben szabad a deviza-forgalom. A világpiaci árakban 1934, elejétől állandó fejlődés mutatkozik,s mindenütt csökkent a munkanélküliség.Útjában áll azonban a lendületesebb javulásnak a valutáris és alülpolltikal helyzet, \(yf Mind két előadásért Szakáll Gyula piarista tanár,a Zrinyi y Miklós Irodalmi és Művészeti Kör diszelnöke mondott köszönetet./MOT/B,