Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2

1936-02-29 [135]

K é 2 1 r'a t. f • Hete d i k k i a d á fe, Budapest, 1956. február 29. // ^ XVIII. évfolyam 50„szám. HÍREK —'JLROKONSÁG, SZÁRMAZÁS, ÖRÖKLÉS" cimmel tartott érdekes előadást dr. S zabé Zoltán egyetemi tanár a Természettudományi Társulat legutóbbi népszerű természettudományi estéjén,, Kifejtette, hogy az örökléstudomány uj irányai a kromoszóma-elmélet teljes beigazolása alapján alakultak ki. Az egymásután következő ivadékok közötti kapcsolatot szaporitó sejtek képviselik. A kromoszómák mint határozott számú és egyéniségű sejtelemek viszik a tulajdonságok adatait, a géneket elődökről utódokra, nemzedékeken keresztül, A tulajdonságok kombinálódása az ivarsejtek keletkezésekor történik, amikor a szülő kromoszómái megoszlanak az ivarsejtek között, A kombinálódást változatossá teszi a párosodó egyének között a különbözőioku rokonsága a különböző vérkeveredés, aminek eredményeképpen a származásllag rokon egyének teljesen ellentétes tulajdonságokat örökölhetnek<- A müveit világ minden államában már évtizedek óta örökléskutató intézeteket alapitottak-Az előadó hangoztatta, hogy fontos volna Magyarországon is ennek a gazdasági, orvosi, biológiai, pedagógiai és jogi szempontból egyaránt fontos tudománynak a részére kutatóintézeteket szervezni. A rendkívül érdekes és tanulságos fejtegetést a megjelent nagyszámú közönség élénk figyelemmel kisérte

0 /Mór/M, —-HALÁLOZÁS, Kisborosnyói B a r t h a Pál nyugalmazott tanfelügyelő, a"Budapestvidéki Újság" felelősi szerkesztője szombaton hajnalban az újpesti Károlyi-kórházban, rövid szenvedés után 58 éves korában elhunyt. Temetése március 3-án, kedden délután négy órakor lesz az újpesti Apponyl-uti temetőben. /MOT/Min. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR .——— — , •< c7eVt*'* KONTINENTÁLIS IRODALMI PÁLYÁZAT HAT MŰFAJRA. Az" Edit ion Intercontinental" /Newyork/ a nemzetközi irodalmi élet komoly értékelnek közvetlen felkutatása érdekében kontinentális Irodalmi pályázatsorozatot irt ki, a következő hat műfajra: vers /verses mű/, novella, uti-és helylrajz /irodalmi riport/, gyermekmese, regény és színpadi^kamara mű. A pályázatsorozatot nyelvterületenkint' vezetik le. Az első részpályázat /versre/ 1936. március 5-én jár le, Általános ismertetőt kizárólag postai uton /válás zbólyeggel/ az Edit ion Intercontinental budapesti ügyvezetőságétŐl kell kérni, /IX.,Bakáts-tér 6./ /MOT/B. — RADNÓTI ISTVÁN ELŐADÁSA A TELEPÍTÉSRŐL A NEMZETPOLITIKAI TÁRSASÁGBAN. A Magyar Nemzetpolitikai Társaság ankétet rehdez, amelyen a telepítési törvényjavaslatok, vitatják meg. A társaság most tartott ülésén vitéz Nagy Iván dr. elnök mondott bevezetőbeszédet, majd Radnóti István, a társaság alelnöke tartott nagyszabású előadászt, amelyben hangoztatta,hogy ha a fiatal magyar nemzedék közvetlenül nem is tevékenykedett a telepítési törvényjavaslat előkészítésében, azonban nagy szerepe volt abban, hogy a javaslatot megérlelte és arra a közvéleményt előkészítette. Megállapította az előadó, hogy a javaslat a múlttal szemben nagy haladást jelent s annak a véleményének adott kifejezést, hogy a telepitési törvényjavaslattal régóta vajúdó nemzeti probléma kerül megoldásra. A továbbiakban részletesn ismertette az előadó a javaslatot s azt a véleményét nyilvánította többek között, hogy helyes, ha á háború után szerzett nagybirtokokat erőteljesebben igyekszik a javaslat igénybevenni. Azt is helyesnek tartaná, hogyha a kis haszonbérletek és bérlő szövetkezetek alakítását erőteljesebben fokoznák. A nincstelen mezőgazdasági munkásságot házhelyhez és kishérlethez juttatni éppen olyan fontos feladat, mint a törpebirtokot kisbirtokká kiegésziteni

0 A telepítések síkére a tapasztalatok szerint elsősorban az alkalmas emberanyag kiválasztásától függ, mert sokszor az anyagi eszközök hiányát a munkabírás és a szorgalom pótolhatják. Végül az előadó aggodalmát fejezte ki, hogy a konzervatívabb erők ellenállása következtében a megvalósítás során olyan ellenállás fog érvényesülni, amelyek esetleg a javaslatban kijelölt ütemet nagymértékben lassítják, A nagy tetszéssel fogadott tanulságos előadás után felszólaltak: vitéz Molcsányi Endre, Géber Mihály, Murányi Gyöz*ő, GesztelyiNagy László, Kerényi László, Antal Dezső, majd János Aron dr. alelnök összefoglalószavai után elhatározták, hogy közgyűlésen fogják tárgyalni az elhangzóttakat./MOT/Vr. H.J^P