Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2

1936-02-27 [135]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 5. törvényszéki kiadás. Budapest, 1936. február 27. ZU SEBESTA KOLOZS ÜGY., ,/2, folytatás./ - Ezek a részvények azonban - hangzott a további védekezés soha nem kerültek a bank birtokába, a DanalloyCaáll. a vállalat egyik finanszírozójánál maradtak. Megjegyzem, hogy Eötvös Bálint dr, szerint is csupán 62,ooo részvényt szerzett ő meg s'egy részvény ára 2oo korona volt, tehát csupán 4ooo pengőt jelentett a 62,ooo részvény, Így tehát a 26,ooo peng2ó kölcsönre fedezetként nem Is szolgálhatott, A fodezet jelentékenyebb része egészen más volt, A vállalat megkezdte a kisvasút építését, de nagyon optimisztikusan számították ki a szükséges összeget, ugy, hogy ujabb kölcsönök váltak szükségessé. Ebben az időben történt, hogy a klosterneuburgi ka.-nonokrend, mert a vállalat nem fizette a bórletet, azonnali hatállyal felmondott s a felmondást akkor vontfc vissza, amikor én tárgyaltam a jogi képviselőjével. Ugyanekkor a bérleti dijat is leszállították. A kisvasút lassan készülhetett, ujabb kölosönökro volt szükség, az üzembo helyezése is késott és ismét pénz kellett, A bánya nem jól prosperált, mert nyolc kilométernyire volt a vasútállomás és kocsin kellett a szenet fuvarozni, - Az orgazdaság : vád^ávnl kapcsolatosan a követkozőket kell elmondanom: Eötvös Bálint szerint a részvények az ő tulajdonát képezték ós mi raágis fedezetként lekötöttük. Szerinte ezek sikkasztott részvények voltak, En nem tudtam arról, hogy a részvények nem Filippi Ödön ny, kúriai biró tulajdonában vannak. Kérdéses azonban, hogy ózok a részvények valóban Eötvös tulajdonába mentek-e át, Eötvös ugyanis szerződést kötött a DunaL

loyddal, hogy tőle a részvényeket átveszi és kifizeti. A szerződés kötésekor váltókat adott. Ugy állapodtak meg, hogy abban az esetben, ha Eötvös nem fizet, akkor az eladók elállhatnak a szerződéstől, Eötvös nem fizetett s az eladó fél elmulasztotta a.± szerződés szerinti időben sztornírozni az üzletet,- Eötvös Bálint nem volt hajlandó fizetni ós mégis követelte a részvényeket. Nézetem szerint nom lőhet valakit-sikkasztónak mondani azórt, ha a részvényeket ingyen nem akarja odaadni. Különbén is mindezt ón utólag tudtam meg, fogalmam sem volt arról

? hogy a részvénypakett körül milyen zavarok vannak. Eötvös Bálint dr. állítólag ongom levélben értesített arról, hogy ő váltóval megvette ezeket a részvényoket, de én ezt a levelet nem kaptam meg. - Eötvös Bálint dr, szorint küldönccel küldte a levelet, de a küldönc azóta moghalt, - szólt, közbe az elnök, A továbbiak során Sebosta Kolozs elmondotta még, hogy a részvényeket a bankja át sem vette. Abban az esetben, ha Eötvös Bálint kifizette volna az állítólag megvásárolt részvényeket, az ő bankja csak jól járt volna, mort a vállalat pónzhez jutott volna, A részvények egyébként utóbb Lázár Ferenc királyi közjegyzőhöz kerültek letétként. A hűtlen kezelés vádjával kapcsolatosan Sebesta Kolozs igy védekezett: - Én soha nom folytam bo a Fehérmegyei Kőszénbánya R,T, ügyeinek vezetésébe. Én nem voltam a részvénytársaság igazgatósági tagja, csupán ellenőrzést gyakoroltam a bankom részéről s ez természotos, mert a dzontendrei bank nagy összeggel volt érdekelve s a szerződés szorint meghatározott bofektotősekro kollott fordítani a kifizetett kölcsönösszogekot. Én csak a hitelező érdekeit képviseltem, A részvénytársaság vezérigazgatója Hefty Rihárd volt, Filippi Ödön igazgatósági tag volt és néki, mint a bankkal szemben kezességet vállaló igazgatósági tagnak az volt az órdoke, hogy az ügyök, a bányavállalatnál jól menjenek. Az a vád, hogy ón nem fizettem a kan/fonokrendnek a bánya bérleti diját, komolytalan, mort nékem nem is kellett fizetni. Én nem voltam a kőszénbánya igazgatója, én a kő- . szénbánya hitelezője voltam. Semmit nem kezeltem, semmi befolyásom,intézkedési hatásköröm a bányarészvénytórsaságnál nom volt, Sommiféle^díjazásban a bányától nom részesültem, én alig néhányszor jártam a bányavidéken, hogy megnézzem, épül-o a vasút, amelynok építésére az ón bankom adott kölcsönt, ' /Folyt. köv./P. 9!U