Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2

1936-02-24 [135]

Kézirat, Tizenhetedik kiadás, Budapest, 1936. február 24. XVIII, évfolyam, 45.szám t. GILLET^ Á DOMONKOS -REND GENERÁLI 3k ELŐADÁST TARTOTTA LATIN KULTHRA FONTOSSÁGÁRÓL « Folyt, 1,/ Kifejtette, hogy a görög kultúra utódjának, a lstin kultúrának köszönhet az emberiség néhány alapvető gondolatot Istenről, a lélekről, az ember termeszetéröáJL, a lelkiismeretről, a kötelességről, a jogról, az igazságról* Ezek mind alapul szolgáltak az egyén és a népek erkölcsi életéhez és az emberiség kötelékeihez, egyrészt a nemzet keretein belül, másrészt az egyes nemzetek között. Vázolta, hogy a katolikus egyház a szén* zetesrendek utján elterjesztette a latin kultúrát g barbár népek között, qmelyeknek szellemi téren egyedüli tanítómestere volt és a civilizáció elemeinek elültetésével a munka szentségét örök példakent állította, oda a népek elé% Az általános emberi megbecsülésével szociális világrendet adott, továbbá olyan szellemi alapot nyújtott, amelyen az emberek, akik ugyanannak a kultúrának a hatása alatt állottak, ugyanazokat a tanulmányokat folytatták, ugyanazokat a klasszikus auktorokat tanulmányozták, politikai és gazdasági ellentétek ellenére is ns£ tudták érteni egymást, A rónál osanc-e kora óta azonban - mondotta a továbbiak során P, Gillet - uj jó .iségek mutatkoztak. Az individualizmus az általános emberi helyébe lépett s egyfelől az egyén, másreszt a népek lassanként elszak>dtak a katolicizmustól. Az individualizmus tulhajtásával az emberek lelkiismerete elsatnyult É különféle köntösökben uj tanok szülöttek, aoélyek alapjukban mind az önző individualizmusravezethetok vissza. Az utolsó század folyamán gyakorlati okokból, a gazdasági problémák'elterjedtsége óé bonyolultsá g-ikötjí tkeztében felhagytak a latin kultúrával* A hunáni érák és a klasszikusok tanulmányozás Jick helyébe uj tsnitási rendszert állítottak, amelyben a reális tudományok es az élő nyelvek tanításának biztosították az elsőbbséget, A latin kultúra elhanyagolásával az emberiség lassankint elveszítette azokat az általános eszméket, amelyek a latin kultúrában élő népeknél közösek voltak, s amelyek segítségével meg tudták érteni egymást. Az európai zűrzavar nagyrészben az éltalános és közös emberi gondolatoknak a hiányából eredt s természetesen a gazdasági érdekek ellentétéből. Hogy ismét megtaláljuk az európai rendet, a rend nyugalmát, vagyis a bák-vt, vissza kell térni a latin műveltséghez, amely alapjában véve azonos az emberi műveltséggel. Nem azt hangoztatjuk, hogyfa\t/hit•>sból küszöböljék ki modern dolgokat, de mindenek felett fontos, hogy a latin kultúra^ a ni tásban megfelelő helyet kap jon,$gaféfz ismét foggalomba hozott általános eszmék lehetővé teszik az egyéneknek"és nemzeteknek , hogy megértsék egymást-s olyan közös szellemi területek letsül nek, amelyekém .egyesülhetnek, s

~" Az előad? st, amelyért gróf Teleki -Pál mondott köszönetet, a . hallgatóság mindvégig nagy érdeklődéssel figyelte és v^gül hosszasan ünnepelte az előadót./MOT/M, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

1 K. wekció 4TT