Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2
1936-02-21 [135]
, —-Zü EGY ELŐKELŐ ÜGYVÉD,. ,/l. folytatás./ Az ügyvéd előadta azt is, hogy Szabó a kedvezőtlenül végződő perek után őt jelentette fel hitelrontásért és uzsoravétségért, de a bíróság megszüntette az eljárást* Utalt arra is, hogy Szabó annakidején a szóbanlévő 36 millió- koronás kölcsönt házvételre igényelte és azt is megállapította a bíróság,, hogy nem volt szorult anyagi helyzetben. Szabó folytatta Bródi dr.. - ujrafelvétellel próbálkozott és ujabb eljárásokat indított,, de egyik esetben sem volt szerencséje. Sok baja volt saját ügyvédjeivel is, mindönkivel, aki csak közelébe került, perbe keveredett. Volt hét- vagy nyolc ügyvédje, 'akik valamennyien peres eljárást kaptak a nyakukba: Szabó fccr;*rc?.t-oSB»t # , többen kerültek panasza folytán az 8gr védi Kamara fegyelmi választmánya elé is. Az eljárások mind megszüntető végzéssel fejeződtek be, ( - Én csak azért nem tettem ellene feljelentést hamis vád miatt, mert nem akarok ujabb perekbe kerülni miatta - hangoztatta az ügyvéd és ismételte, hogy mint a Serfőző ügyésze járt el és a megnyert per alapján akarta érvényesíteni a Serfőző jogait* Egyébként még máig sem hajtotta végre a követelést,: pedig módjában lett volna már elárvereztetni Szabó házát. Ezután Szabó Jenő 45 éves szénkereskedő, a per sértettje tett tanúvallomást. Elmondta, hogy a kérdéses időben, amikor a kölcsönt igényije vette, orvosi tanácsra vidékre kellett költöznie és ezéfct vett igénybe kölcsönt,. - Miért kellett házat venni annak,, akinek nincs eapre megfelelő pénze? • kérdezte az elnök, - Volt egy kis tőkém nekem is,,, - Akkor nem volt szorult helyzetben! ' - De igen r mert a pénzem kevés volt, - Miért perelte be maga az ügyvédet? - Mert,.a törvény értelmében az uzsorás jellegg fennáll hasonló esetben a végrehajtóval szemben is, - válaszolta a sértett, - Az ítélőtábla tévedetté amikor megállapította, hogy nem volt uzsorás szerződés, - Hová akar maga appellálni? Ban olyan fórum, amelyhez még kerülhet az ügy? Magának nem elég a jogerős Ítélet? A sértett megmaradt amellett, hogy szorult helyzetben volt, de azóta anyagi helyzete mégjobban leromlott, árveréseket vezettek ellnne és mindez a Serfőző által követelt 919 pengő kamat miatt történt, ennyit követel még ma is a Serfőző, pedig már megfizette a tartozást kamataival együtt,•'. ' ' ».*». «.: • . :** ; . Szab 0 egyébként kérte Brödi'megbüntetéeét, mert - mint mondotta - az ügyvéd ismerve az ő helyzetét kijelentette, hogy százszázalékig ragaszkodik a kamatokhoz, amelyek cedálás folytán őt illetik. Tanúvallomást tett ezután Szabó Jenőné, majd dr. Simonyi Laj os a feljelentő volt ügyvédje. Az ügyvéd szerint Szabó magatartásán mult, hogy nem sikerült a békés megyg^ezés: az ő személyére való tekintettel Bródi dr. hajlandó lett volna engedni a követelésből. Szabó azonban bizalmatlan volt még vele szemben is, mindent jobban tud, illetve akar tudni, mint az ügyvédek, az a véleménye, hogy ő felveszi a versenyt bármely üg^ veddel a jogi téren. Olyan kívánságokkal lép fel, amelyeket az ügyvéd nem teljesíthet, -i Szegő Pál, a Fővárosi Sörfőző R.T. ny. vezérigazgatója arról vallott, hogy tulajdonképpen Szabó sörkereskedő édesapjára való tekintettel történt a kölcsön folyósítás: a sörfőzök az üzlet erdekében esetenként adnak kölcsönt. Az ügyletet különben nem ő bonyolította le. Ezután Temesváry Gyula dr. Ügyészségi alelnök indítványára ismertették a P,K, véleményét, amely szerint ebben az időben szokásos volt a 36 százalékos valorizációs kamat k ikötése. . \ • /SY/. A bizonyításiéijárás befejezése után dr. Temesváry ügyészségi alelnök fenntartotta vádját és kérte dr. Bródit uzsora vétségében bűnösnek kimondani és megbüntetni. Mint mondotta a főtárgyalás.anyaKából, de különösen a könyvszakértők véleményéből megállapítható, hogy I megengedett kacatoknál nagyobb érvényesíttetett és hogy a vádlott ügyvéd a körülményeket ismerve tisztában volt a helyzettel.
