Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2
1936-02-21 [135]
—-A POLGÁRMESTER MEGSZÜNTETI A ERONTHÜBBS NEWEL VALÓ VISSZAÉLÉST, Szendy Károly polgármester a Frontharcos Szövetség előterjesztésére értesítette a főváros összes hivatalait, intézményeit, intézeteit és üzemeit, hogy a belügyminiszter 162.160/1935 sz. rendeletével az Országos Frontharcos Szövetséget egyedüli frontharcos érdekképviseleti szervvé nyilvánította. A belügyminisztériumi rendese ismertetésével kapcsolatosan a polgármester 3111/935 sz. rendeletével felhívja az összes fővárosi hivatalok és intézmények vezetőit, hogy frontharcos ügyekben csakis az országos Frontharcos Szövetség Országos elnöksége főváros-ke -ületi vonatkozásban pedig a Frontharcos Szövetség főváros területén nüködő alakulatainak igazolt elnökségei jogosultak eljámi,/MOTjfH, ZSILINSZKY GÁBOR VEZÉRIGAZGATÓ ELŐADÁSA A MAGYAR JÖVŐ SZÖVETSÉG PÉNTEKI ÜLoSÉN, A Magyar Jüvő Szövetség pénteken este folytatta értékes előadás sorozatát, A népes ülésen, melyet a Szöv-tség országa elnöke dr, vitéz Bánsághy György országgyűlési képviselő nyitotPmeg, Zsilinszky Gábor vezérigazgató a magyar gazdasági élet nagytudású'kiválósága tartott előadást "Gazdasági óli-t és a magyar ifjúság cimmel. Előadása kezdetén mindjárt kijelentette, hogy nem kkar annak a sajátságos magyar szokásnak hódolni, amely különösen az utóbbi időben nagy előszeretettel leplezi a magyar faj hibáit és nem létező kiváló tulajdonságokkal dicsekszik! Lehetőleg tárgyilagosan s ha néhol kissé élesebben is, de rá akar mutatni azokra a hiányokra és mulasztásokra, amelyek az ifjúság nevelését illetőleg elsősorban a családot és az^iskolát terhelik, A mi nevelő intézményeink legfőbb hibája,) hogy i6áa nevelik önállóságra a fiatal nemzedéket, A hibás nevelésnek tulaj doniíja azt is, hogy a magyar közfelfogás általában a munkát lenézi és különösen a testi munkát szégyennek tartja. Ennek a következménye a testi és szellemi munkás közti szakadék és ez az oka annak, hogy ifjúságunk a gyakorlati pályák . iránt nem mutat semmi rokonszenvet. Ennek a hibás nevelés} köv-tk«tóban -i^ 9 ^ kialakult ferde világszemlélettel magyarázhatjuk meg azt~a szomorú körülményt is, hogy a keresztény magyarság a gazdasági versenyben állandóan háttérbe szorul és a kínálkozó konjunktúrákat, mint legutóbb a textiles vegyi iparit £ maga javára nem tudja kihasználni. Be kell ismernünk, hogy bizonyos fokig élhetetlenek vagyunk; vagyonos, neves, régi nagy magyar kereskedő cégeink, amelyek a magyar export-importot lebonyolították, lassanként tönkrementek, kiélték magukat, mert az uj generáció szegyeivé apáinak tisztes kereskedői foglalkozását, igyekezett a pultot hivatali Íróasztallal felcserélni, A helyzet ma az, hogy Gömbös Gyula kormánya a legnagyobb jóakarattal és a legmesszebbmenő megértéssel mindent elkövet, hogy a m-.gyar ifjúság előtt megnyissa a gyakorlati pályán való révenyesülés útját, Á miniszterelnök, valamint az iparügyi miniszter személyes intervencióval igyekeznek, hogy a magánvállalatoknál miná'l több magyar ifjút elhelyezzenek, A feladat természetesen nem könnyű, üert hiszen a munkaalkalmak áígb szapoi-odnak oly mértékben, hogy minden újonnan érkezett ifjúnak megélhetést biztosítsanak. Elsőbbsége mindenesetre annak a jelentkezőnek van, aki nagyobb tudással és alaposabb szakképzettséggel jelentkezik a munkahelyen felváteí^e. Ebben ahataInas létárt folyó küzdelemben a SZÍVÓS céltudatos munka a legerősebb és legbiztosabb fegyver, A családi és iskolai nevelést tehát elsősorban a gyakori-ti képzésre kell fektetni és az uj generáció világszemléletét át kell állítani teljesen az uj nemzeti munkaállam életszemléletére» Bérmennyire súlyos anyagi nehézségekbe is ütközzék, áldozatok árán is lehetővé kell tenni, hogy ifjúságunk minél nagyobb számA ban juthasson el mai határaink bezárt szülsjvilágából ki a nagy világba, L hogy ott künn idegen nyelvtudásra tegyen szert és hozza magával az igazi / munka szeretetét és megbecsülését. A mai gazdasági elet megkívánja, hogy V minden if juember legalább két idegen nyelv tudásával induljon é. a pályáján, /Folytatása következik,/
