Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2

1936-02-21 [135]

/AZ ORSZAGOS láEZÖOAZmSÁGI KA.Í.RA IGAZGATóVÁLA 3ZTMÁNYI ÜLÉSE. Folyt.1./ Dr\ Haláca Ágoston főtitkár az Ínséges vidékek vetőnag ellátásáról tett jelentést, riajd ismertté r.zokct az előterjesztéseket és tárgyalásokat, amelyeket a kamara a mezőgazdasági munkásság súlyos helyzetének enyhítése érdekében ismételten tett. Megelégedéssel és az igazgatóvá .lasztmány helyeslése mellett állapította meg, hogy a kormány komolyan "foglalkozott ezzel a kérdéssel s nagy erőfeszítéseket tett és tesz most is a vidéken több helyen jelentkező falusi nyomor enyhítésére. Különösen annak szükségességére hívta fel c figyelmet, hogy a különböző közmunkák és segélyezési akciók ne csak a fővárosra és más nagyobb vidéki gócpontokra koncentráltassanak, hanem eljussanak a falvak népeihez is. A továbbiakban a Mezőgazdasági munkások és cselédek részére rendszeresített ÍS most előnyösen átértékelt önkéntes aggkori biztosítást ismertette, *>z igazgatóválasztmány egyhangúan méltányolva e biztosítás szükségességét és a megoldás jelentőségét, kérdő szóval furdul a birtokos társadalomhoz, hogy - bár e biztosítás csak önkéntes jellegű - anyagi hozzájárulásával segítse elő a munkásságot e biztosításban való részvételre, Ébner Jenő dr. bejelentette, hogy a mezőgazdasági kamarák a hasított-sertéskivi tel szervezése terén a közelmúltban olyan hatáskört kaptak, amely lehetővé teszi, hogy a kivitelben elért árak valóban a termelőhöz jussanak es megszűnjön ahasitott sertésár és az elős^ értés — ár közötti aránytalanságo A kamarák a hasitottsertóskivitel céljaira átvett sertések á/.jrát megállapítják, az árak betartását ellenőrzik. Általános helyesléssel állapította meg az igazgatóvááasztmány, hogy a kamaráknak ezzel a tevékenységükkel és a Hangya támogatásával sikerült a hasított sertéskivitel céljaira á;' tvett élősertés árát a távolabbi vidékeken is nyolcvannégy fillérig emelni. Wünscher Frigyes, a Hangya vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy a Hangya az állatkereskedelem tevékenységére gazda szempontból is nagy súlyt helyez, de versenyt akar neki támasztani abban a tekintetben, hogy a melók mindenütt a maximális arakat érhessék el. Élén\visszhangot és hel:/eslét váltott ki a Hangya vezérigazgatójának ezz9l kapcsolatban tett tiltakozó kijelentése az ellen a sokszor hangoztatott felfogás ellen, mintha a mezőgazdaság szövetkezed intézményei a magánkereskedelem kisajátításéval ki akarná kapcsolni a gazdasági életből a magánkere ske de lent. Vitéz Purgly Emil utalt arra^ hogy a hasitott-sertéskivitel állandósítására berendezkedni hiba volna é-s ez átmenetinek látszó alkalomért nem volna helyes feláldozni a rendszeres hizlalást, A választmány Eszenyi Jenő, S. Bálint György, Sáráik József és Sokorópátkai Szabó István felszólalásával elir-me rését fejeztö ki a mezőgazdasági kamaráknak a Hangyának és a Külkereskedelmi Hivatalnak az e téren elért eredményekéért. Szentannay Sámuel a gyapjuértékesités sürgős megoldását kívánta, hogy a termelők minél előbb a megállapodás birtokába juthassanak és az előlegeket is felvehessék. Elénkérdeklodést váltott ki a telepifeéfei javaslat tárgyalása, amelyet Halács Ágoston dr* főtitkár ismertetett, A kamara választmánya általában helyesléssel fogadja a kormánynak azt a szándékát, hogy egy tervszeaü, rendszeres birtokpolitika alapjait óhajtja lefektetni és törvénybe iktatni, s ezzel elősegíti az ország egyetemes érdekeinek legmegfelelőbb birfcokmegoszlás kialakulását. A javaslattal szembeni észrevételeinél is az a szempont véseti, hogy a tervezett intézkedések minél A jobban szolgáják a célkitűzéseket, megvalósításul simuljon az élethez és ' minél kevesebb zavart Lási&zzon, A kamarának ilyen szempontból már előter$^ jeaztett javaslatait a kormány a tervezet átdolgozásánál jórészt figyer, lembe is vette, Mihda^nellett néhán^olyan intézkedés is maradt az át r dolgozott tervezetben, a ni a alsamara szerint módosítást igényel. /Folytatása következik./