Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2
1936-02-21 [135]
/VOLPE ELŐADÁSA A TÖRTÉNELMI TÁRSULATBAN c F olytatás 1,/ V o 1 p s professzor köszönetet mondott az üdvözlésért^ majd előadása bevezetésében kifej tette, hogy a történészeknek nem elég saját országuk múltját vizsgálni, különös figyelemmel kell lenniök a környező országok történetére is c - A történelem » mondotta - a ne-vetkőzi kapcsolatokon épül fel, A nagyhatalmak működésének az a lényege, hegy a különböző népeket összeköttetésbej. közelebbre hozza egymáshoz. Róma ezt a hivatását a múltban többször is teljesítette. - A magyarok, amikor Ázsiából a Duna-Tisza közére jöttek, magukkal hozták a keleti kultúrát, amelyet azután itt elterjesztettek és rövidesen asszimilálódtak a nyugati kultúrához,, A magyarságnak a nyugati kultürközősségbe való bekapcsolásában az olaszoknak igen fontos szerep jutott 0 A magyarok annakidején bejárták az egész Apenin-félszigetet és kalandozó harcaikkai- . " arra kényszeritették az ott lakó népeket, hogy közösségekbe tömörüljenek, várakat építsenek és a védelemre felkészüljenek, amire a következő századok folyamán nagy f szükségük volt, A magyarok ugyanakkor azt a nagy hasznot húzták ezekből a kalandozásokból, hogy közelebbről megismerkedtek a nyugati, elsősorban az olasz kultúrával. A z ilyon kapcsolatok, ha háborúsak is, mindig nagyon előnyösek a népekre, mert saját értékeiknek felismerésére vezetnek,, . - A következő dicsőséges korszak a magyar-olasz kapcsolatokban a nápolyi Anjouk magyarországi uralkodásának idejére esik. Nagy Lajos nemcsak az olasz kultúrát és művészetet terjeszti el Magyarországon, hanem Magyarország politikai hatalmát és nagyságát egész Európa szemében megszilárdítja,, Az Anjouk alatt megindult olasz-magyar kulturális ós politikai közeledés Mátyás király uralkodásénak idejében éri el lénykorát. Az előadó a továbbiakban részletesen elemezte a renaissancekori rendkivül élénk magyar-olasz szellemi kapcsolatokat, majd utalt arra, hogy a mohácsi csata 1526-ban és Roma kizsákmányolása 1527-ben a két országra milyen súlyos csapást jelentett, Volpe professzor ezután a történelem menetét vizsgálva megállapította, miképpen szakadt meg Magyarország történelmi fejlődése a török uralom idején, ugyanabban az időben Olaszország is bajokkal küzködött, de előnyösebb helyzetben volt, Szavójai Jenőnek 1697-iki zentai győzelme a törökökön és 1707-iki torinói győzelme a franciák felett a két ország történetében fordulópontot jelent, A magyar-olasz kapcsolatok a mult század közepén a magyar és az olasz szabadságharc idején újból élénkebbek lettek, Mazzini 1832-ben irt hires cikkében megjósolta, hogy Magyarország Közép- és Keleteurópa természetes középpontja kell hogy legyen, Mazzini jóbarátságban volt Kossuth Lajossal is, aki Cavour felé fordult, mert benne lá„tta a közös cél megszemélyásitőjét. Az előadó befejezésül hangoztatta, hogy Olaszország és Magyarország között a történelem folyamán kétszer is volt nagyon szoros kapcsolat, amely mindkét ország történetében termékeny és boldog időt jelent és remélnünk kell, hogy most a harmadik korszak küszöbén állunk, amely jobb jövőt és dicsőséget hoz mind Magyarországnak, mind Olaszorsz ágnak o Az előadást, amelyért Domanov szky Sándor egyetemi tanár mondott köszönetet, a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta és hoszszasan ünnepelte az illusztris előadót. /MOT/M p.
