Magyar Országos Tudósító, 1936. február/1
1936-02-06 [134]
. DRÉHR IMRÉT A KIRÁLYI KÚRIA HÁROM ÉS FÉLÉVI FEGYHÁZRA T VALAMINT ÖTÉVI HIVATALVESZTÉSRE ÍTÉLTE. •A kúria Loyczel-tanácsa ma délelőttre tűzte ki az Ítélethirdetést Dréhr ' -We bünpörébén. Már a kora reggeli órákban meglehetősen nagyszámú érdeklődő közönség, birák, ügyészek, ügyvédek, jogáázok - vonultak fel s elt . foglalták helyüket a tárgyal°teremben. A koronaügyészség részéről Makkal' Jenő dr. királyi korontiügyészhelyettes, a védelem képviseletében pedig Gál Jenő dr. és Aasárdy István dr. ügyvédek jelentek meg. Loyczel Kálmán dr. kúriai tanácselnök pontosan egynegyed tiz ó ra kor vonult be birótérsaival: Bolla Árpád dr., Bókay Béla dr., Bán József dr. és Folkmann Jenő dr. .kúriai bírákkal, valamint Rácz Ernő dr. törvényszéki bíróval, a tanács jegyzőjével együtt, A teremben egyszerre nagy C3 end támadt és Loyczel ^álmán dr. tanácselnök a következő pillanatban hozzákezdett a nagytérjedelmü kúriai Ítélet kihirdetéséhez. A kúria a jogi minősítés érintetlenül hagyása mellett, a védelem részéről bejelentett anyagi és alaki semmisségi okok visszautasításával, valamint a koronaügyészség részéről bejelentott, illetve fennt ártott semmisségi panaszok elutasításával megsemmisítette a tábla ítéletét s a vádhatóság által a büntetés súlyosbítását célzó semmisségi panaszok elfogadása mellett Dréhr Imre dr. vádlott büntetését három és félévi fegyházra emelte fel s egyben fenntartotta a királyi táblának az ötévi hivatalvesztést kimondó Ítéletét. Az indokolás sorra vette a védelem részéről érvényesített semmisségi panaszokat s azokat általánosságban az egész vonalon elutasította, illetve visszautasította, A védfilem panasz tárgyává tette a kiküldött táblabíró eljárását, dc a kúria a panaszoknak ezt a részét nem találta alaposnak, mert - amint az iratokból kétségtelenül megállapítható, a kiküldött táblabíró mindvégig törvényszerűen jár t el s hivatali ténykedése kifogástalan volt. Elutasltandónak találta a kúria a védelemnek a bizonyítási eljárás ujabb kiegészítésére irányuló indítványait, elsősorban abb ö l az okból, mert a tábla által megállapított tényállást helyesnek ismerte fel, iratellenességet nem észlelt s így bizonyitáskiegészi tés, ille tve ujabb bizonyítás elrendelésére a legcsekélyebb ok sem merült fel, A tábla a helyesen felvett tényállásból nem helytelen következtetéssel, az okszerűség követelményeinek eleget téve, vonta le jogi megállapításait, A védelem a miniszteri felelősség megosztott voltának megállapítását kérte, holott - a királyi kurla megállapítása szerint - erről a vád tárgyává tettesetekkel kapcsolatosan szó sem lehet, mert a bűncselekmények a vádlott személyes ténykedései következtében valósultak meg, olymódon,' hogy a vádlott kifejezetten megtévesztette néhai Vass József minisztert. Ennélfogva a vádlott ezekért a cselekményekért egyedül felelős. Az indokolás ezután a legnagyobb részletességgel foglalkozott a 28ooo pengős vádponttal. A kurla mindenben helyesnek fogadta'el a királyi itábIának ezzel kapcsolatosan eszközölt ténymegállapításait. Kiemelté a kúriai Ítélet indokolása, hogy Klebelsberg Kunó gróf akkori miniszterelnökhelyettes kifejezetten a vádlott kérelmére utalt ki állami pénzeket, abból a célb ö l, hogy Vass József egyes hátrahagyott adósságai abból kifizethetők legyenek, másrészt, hogy a néhai miniszter legközelebbi családtagjait pillanatnyi gyorssegélyben részesítsék, Dréhr Imre ezzel szemben teljesen önkényesen a rendeletben foglaltakkal ellentétes célokra fordította a kiutalt összeg egy részét, nevezetesen 24ooo pengőt. A Dréhr Imre által bemutatott elszámolás adatai nem feleltek meg a valóságnak s igy a vádlott kifejezetten félrevezette, megtévesztette részint Klebelsberg ^nó grófot, részint az államtitkárok értekezletét, valamint a legfőbb állami számvevőszéket. A rendelkezésére bocsátott összegből ugyanis 24ooo pengőt - Salusinszky Imre dr. ügyvéd utján - Halász Lajos bankházának felsegitésére forditott s utóbb azt állította, hogy erre azért volt szükség, hogy Halászt ilymódon elnémítsák s néhai Vass József emlékezetét megvédjék. Helyesen állapította meg a tábla, hogy erre a juttatásra elsősorban magának Dréhr ^mrének volt szüksége, mert Halász könyveinek nyilvánosságra kerülése esetén nem Vass József emlékezete, hanem Dréhr Imre presztízse szenvedett volna csorbát. Utalt a vádlott arra, hogy Vass József már korábban, még életében személyesen közbelépett egy alkalommal Halász bankházának megsegítése érdekében s a vádlott szerint ez is azt bizonyltja, hogy Vass Józsefnek volt oka tartania a Halász-barik összeomlásától, Illetve a bankház könyvadatainak napfényre jutásától. ORSZÁGOS i c\ /Folyt.köv./ Ky.
