Magyar Országos Tudósító, 1936. február/1
1936-02-04 [134]
• í FŐVÁROS —-SZERDÁRÓL CS/TÖRTÖKRE MARAD A 17-E3 BIZOTTSÁG ÜLE3E. A 17 tagu úgynevezett szanálási bizottság tagjait dr, Sipőcz Jenő főpolgármester február 5,-én, szerdán délelőtt 11 órára hivta össze, mivel azonban a kitűzött határnapon a bizottságnak több tagja a főpolgármesteri hivatalhoz érkezett előzetes bejelentése szerint aksdályozva van, a főpolgár mester az alakuló ülést február 6.-án, csütörtökön délelőtt 11 órára halasztotta el, /MOT/H, C SE N DÖR 3 E G HALÁLOS BALESET. V i r á g Erzsébet 48 éves pomázi lakos, cigánynőt a pomázi határban lévő csőszkunyhó fala, amely a sok esőzéstől meglazult be ölt, ~ agyonnyomta./MOT/ HÍREK -—SZOCIALIZMUS, TERVGAZDÁLKODÁS ÉS KONJUNKTÚRACIKLUS. Erről a kérdésről nagyszámú érdeklődő közönség előtt H e 1 1 e r Farkas egyetemi tanár elnöklete mellett a Magyar Közgazdasági Társaság ülésén rendkívül érdekes előadást tartott Wilhelm Röpke, aki korábban a grazi és utóbb a marburgi egyetemnek volt tanára, jelenleg pedig a török kormány által a konstantinápolyi egyetem reorganizálásával van megbízva. Röpke profeszszor kifejtette, hogy a mostani világgazdasági válság során az a nézet alakult ki, hogy annak oka az, hogy a kap ital 1 szt ikus gazdasági rend csődöt mondott. Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a jelenlegi válságot azáltal lehetne leküzdeni, ha a kapitalisztikus gazdasági rend helyébe tervgazdálkodás, vagy szocialista gazdálkodás létesülne, amiáltal ujabb válságok visszatértét meg lehetne akadályozni. Röpke szerint ezt a nézetet a legélesebben meg kell cáfolni. Mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a közelmúltban lezajlott válság sohasem vált volna ennyire intenzívvé, ha nem Jöttek volna közbe olyan politikai és gazdaságpolitikai események, amelyeknek a kapitalisztikus gazdasági rendhez semmi közük sincs. Alig lehet elképzelni, hogy bármely más gazdasági rend meg tudott volna as igy támadt nehézségekkel küzdeni. De tekintetbe kell ezenkívül azt is venni, hogy gazdasági rendszerünk zavarai, bár más formában, egy szociallsztikus gazdasági rendszerben is jelentkeztek volna, márpedig a szociallsztikus és a tervgazdáikod ásosnak nevezett gazdasági rend között nincs különbség. Ezt az bizonyltja, hogy a zavarokat tulajdonképpen a modern gazdálkodásnak rendkívül differenciált jellege idézi elő. És mert szocializmus, vagy tervgazdálkodás mellett a gazdálkodásnak ez a nagyon differenciált jellege változatlanul fenmaradna, nyilvánvaló, hogy ezeknek a rendszereknek ugyanazokkal a nehézségekkel kellene megküzdeniök, mint a kapitalisztikus rendszernek. Sőt azzal kell számolni, hogy az előbb emiitett rendszerek a felmerülő nehézségekkel még nehezebben tudnának megküzdeni, mint a kapitalisztikus rendszer. Ezt Röpke egy válság-elmélettel igyekezett bebizonyítani, amelyet "monetáris tulberuházásl elméletnek" nevez. AAmi már most azt a nézetet illeti, hogy a jelenlegi depreszszlót a tervgazdálkodási rendszerekkel kellene leküzdeni, szem előtt kell tartani, hogy ekkor egyetlen alternatíva áll fenn: el kell határozni, hogy a tervgazdálkodást az egész vonalon megvalósítjuk, vagyis a szocializmust valósltjuk meg. De ha est érthető okokból nem akarjuk megtenni, ug világosan kell latnunk, hogy nem marad más hátra, minthogy a kaf pitallsstikus gazdasági rendszernek természetes reakciós mechanizmusát ismét helyre állítsuk. De ez azt jelenti, hogy a depresszió leküzdésének ut1 ja nem a tervgazdálkodási intézkedések szaporítása, hanem azoknak megszünfr tetése. /MOT/B