Magyar Országos Tudósító, 1936. február/1

1936-02-14 [134]

Budapest, 1936, február 14, 1 — XVIII

v évfolyam 37, szám. GASTON MARTIN ELŐADÁSA A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN. Gaston Mart i n történettudós, a francia képviselőház tagja pénteken este nagyszámú előkelő közönség előtt a Külügyi Társaság, ban előadást tartott az 1791-92 háború kitörésének okairól és az akkori francia törvényhozó gyüles külpolitikájáról, A hallgatóság soraiban helyet foglaltak: József királyi herceg, Maugras budapesti francia követ, Beauverger francia követségi titkár, De LalAing gróf belga követ ás felesége, báró Villanl Lajos követségi tanácsos és Mengele Ferenc dr. a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője a külügyminisztérium képviseletében, Kenéz Béla, Lukács György, Nagy Emil ós Scitovszky Tibor v, miniszterek, gróf Apponyl Álbertné, P, Ábrahám Dezső v. miniszterelnök, gróf Zichy Aladár, ifj, báró Wlassics Gyula dr. h, .államtitkár, Eöttevényi Olivér, a társaság ügyvezető alelnöke:, és sokan mások. Az ülésen Pékár Gyula elnökölt, meleg s-avakkal üdvözölte az előadót, a történetírót és törvényhozót

P • utalt arra, hogy az Encyklopédie Francaise-ben Magyarország mostani alkotmányáról szóló fejezetet Gaston Martin irta, Gaston Mart in köszönetet mondott a szíves üdvözlésért. Jelezte, hogy a modern történetíró szemléletével tart előadást olyan eseményről, amely végeredményben egész Európa képét megváltoztatta. Vázolta, hogy a francia forradalom kitörése előtt megválasztott alkotmányozó gyűlés milyen körülmények között adta át a helyét a törvényhozó gyűlésnek, 1791

0-ben még Franciaország éppen ugy, mint egész Európa a'békét akarta, a népeknek nem volt semmi okuk, hogy gyűlöljék egymást* A diplomácia tekervényes mesterkedéseinek és általában az Európaszerte terjengő téves'információknak tulajdonizható, hogy végzetes események következtek be

0 Hozzájárult az események kialakulásához az a körülmény, hogy Franciaországban felébredt a nemzeti érzés, a nemzet fogalma igen erős mértékben áthatotta az egész francia népet, ugyanakkor azonban egosz Európa a dinasztiák hatalmában volt, Franciaországban a helyzetet teljesen elmérgesitette XVI, Lajos király szökési kísérlete, amelyet különféleképpen magyaráztak, de kétségkívül megszűnt a kölcsönös bizalom, amely addig a király és népe között fennállotté A francia forradalom eszméi közben egész Európában elterjedtek és a külföldi udvarok féltek az esetleges francia fegyveres törekvésektől, amelyeknek eredményeképpen a dinasztikus országok berendezése teljesen megváltozhatott volnaó Franciaország nem tett semmit, hogy ezt a nyugtalanságot csökkentse, sőt a szélsőséges propaganda mindig nagyobb méreteket öltött, II. Lipót hiába kereste a békés kibontakozás útját, a külföld a Franciaországból érkező fenyegető hírek hatása alatt fegyverkezett, ugyanakkor azonban visszahatásképpen növekedett a francia nép nyugtalansággá, hogy a kivdvott eredmények esetleg veszendőbe mennek, A külföldi udvarok haboztak, csupán Svédország volt elszánva a háborúra abból a célból, hogy fegyveres segítséggel helyreállítsa XVI, Lajos megcsorbult tekintélyét; ez ls egyetlen diplomatának, Fersen gróf katonai attasé hatásának tulajdonítható, akinek érzelmei Mária Antolnette iránt eléggé ismeretesek. Maga XVI. Lajos sem tudott választani a megoldások között, hog3r fegyveres segítséggel, vagy békés uton próbálj a'vlss zaállitani tekintélyéto Éppen igy habozott a törvényhozó gyűlés is. A háborús pszichózis azonban állandóan növekedette A kahcellárlák utján azonban tovább folytak a tárgyalások- a kivezető ut'megtalálására, de a diplomáciai érintkezés hangja mindig élesebbé vált

0 A francia népet ekkor máCr határtalan szenvedély fütötto, heg;, a nép felszabadulását a dinasztiák hatalma alól egész Európára kiterjessze

P Végeredményben a törvényhozó gyűlés nem tudott meghátrálni a francia nép kívánsága elől és'igy tört ki az a háború, amel^ Európát egy negyedszázadra lángba borította. Tehát tulajdonképpen senki nem akarta a háborút, a félreértések, téves hirek és a homályos diplomáciai mesterkedések következtében mérgesedett el a hely' f/h* /Folytatása következik,/