Magyar Országos Tudósító, 1936. február/1

1936-02-12 [134]

CZETTLER JENŐ ELŐADÁSA AZ ORSZÁGOS TTEÍ.ZETI KLUBBAN, Az Országos Nemzeti Klub szerdai összejövetelén előkelő közönség jelenlétében C z e t t 1 e r Jenő dr., a Műegyetem rektora "A magyar, a német és a szláv gazda munkarendszere" cimmel tartott érdekes előadást. Az előadó elsősorban a német mezőgazdaság családi üzemének sajátosságát ismertette, amely a mai kapitalista termelési rendben is az önellátás terve szerint igyekszik a család és az állatállomány fenntartásához szükséges terményeket előállítani. A közszolgáltatásokat és az ipari cikkek ellenértéket piaci termeles utján, csak kiegészítésképpen termelik. A munka-szervezet sajátossága hogy az atya rendelkezése az üzemen belül korlátlan, az üzem nyolcvan százalékig saját munkaerejét használja és csak kivételesen vesz bérmunkást igénybe. További sajátosság, hogy a családi házba csak egy fiu hozhat feleséget és a többi, ha házasodni akar, kénytelen idegenben keresni megélhetést. Egyébként teljes jogosultsága van minden leszármazónak a birtok hozadékára és az üzemvezető testvér, aki a földet osztatlanul örökli, alapjában véve csak primus inter pares, mert a testvérei, amíg vele egy fedé'' alatt dolgoznak, tőle teljes ellátást és zsebpénzt követelhetnek,. Ha eltávoznak az üzemből, kielégítésre van joguk és pedig járadék formájában, amit járadékhltelintézetek tőkésítenek. Ezt a végkielégítést egyébként maguk termelik ki, amig az üzemben dolgoznak. A végkielégítés összegével alapítanak azután uj exisztenciát, az iparban vagy mint telepesek a mezőgazdaságban.. A szláv agráralkotmány szintén családi üzem, de ellentétben a némettel, itt minden fiu alapithat családot az üzemen belül, s igy keletkezik a délszláv zadruga. Ez volt az alapja a bolsevizmust megelőző és nagyban előkészítő orosz mlr-nek is, amely a falvak adózó lakosságának kényszertársulása volt, amelynek végzetes szerepe a jobbágyfelszabadításnál az orosz paraszt proletarlzálásához, a háborút befejző-forradalmi földosztáshoz, majd a kolchosok mai rendjéhez vezetett. A magyar földműves nagyban és egészben individualista agráralkotmányában. Oka ennek nemcsak a szabad birtokosztás, hanem az a körülmény is, hogy különösen az Alföld községei és városai aránylag uj alakulatok, ahol a vérsági alapon való falufejlődés helyét folytonos uj telepítés, bevándorlás foglalja el. Ezért a kollektív munkarend, amely a német gazé ac salad okban és a szláv nagycsaládokban döntő és a legújabb jogi és közgazdasági fejlődést is determinálja, nem birt kiflejlődnl, aminek hiányát erősen éra&*Tigy a családi birtok, mint a törzsöröklés intézményeinek meghonosítás! kísérleteinél és ugyanúgy a telepítés emberanyagénak összeválogatásánál, A nagy tetszéssel fogadott előadásért Karafi áth Jenő elnök mondott köszönetet, s a jólsikerült vitaest több értékes hozzászólás után ért véget. Az Országos Nemzeti Klubban legközelebb február 19.-én Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát tart szabad előadást: A falu j övőj érői./MOT/0,. A CSENDŐRSÉGI HÍRKÖZPONT KÖZLEMÉNYEI —A DUNÁBA FULLADT EGY KISFIÚ. Lendvai Ferenc hót éves Ásvány községben lakó kisfiú a község határához tartozó Alsóujsziget mellett csanakon egyedül a Duna egyik mellékágába merészkedett. A csónak f elborult és a fiu a vizbe fulladt. Holttestét eddig még nem találták meg,/MOT/ GYILKOS MERÉNYLET. Tóth József 25 éves kiskunfélegyházai, selymespusztai napszámos 15 hónapos Mária nevü leánykájának gyilkossági szándókból a bal mellébe egy megtüzesített varrótűt szúrt, A leánykát azonnal orvosi ápolás alá vették és remény van arra,hogyha nem lép fel fertőzés, a sérülés nyolc alatt meggyógyul. A csendőrség Tóth Józsefet letartóztatta és a kecskeméti ügyészségnek adta át, /MOT/