Magyar Országos Tudósító, 1936. február/1

1936-02-10 [134]

HAJÓS ALFRÉD ELŐADÁSA A SPORTCSARNOKOKRÓL. A Mérnöke gy_j2sület zsúfolásig megtelt nagytermében H a ­j ós Alfréd építész a fedett sportépitkezesekről sport, építőművé­szet 1 és gazdasági megvilágításban érdekes előadást tartott. Bevezetőjé­ben megemlékezett néhai gróf Klebelsberg Kunóról, a magyar szellemi kul­túra és testnevelés-ügy nagy patrónusáról, aki az amsterdami olimpia után értekezleteken és újságok hasábjain programmot adott a legközeleb­bi teendőknek; a fedett uszoda, a sportcsarnok, a stadion és a szövet­ségek házának megépítésére, A Nemzeti Sportuszoda a nagy államférfiú életében megvalósult, soronkivül otthont kaptak különböző sportok szö­vetségei, de lemaradt a sportcsarnok, amelynek megvalósításáért évek hosz­szu sora óta küzd a torna, box, birkózás, tennisz, vivás és kerékpár, s nincs gazdája a huszonnégy év óta húzódó problémának, a nemzeti stadion építésének. Az előadó, vázolta, hogy egy sportcsarnok tervezése nemcsdc egyetemes mérnöki tudá^st, építőművészi, hőte.chnikal, szerkezeti és akusztikai készséget és gyakorlatot igényel, hanem számolni kell a sport gyorsan izguló türelmetlen közönségének természetével. A helyek elérésé­nél meg kell nyilvánulnia a gyors és biztos irányitásnak és ennek érvé­nyesülnie kell akkor is, amikor a nagy embertömeg egyszerre készül tá­vozni. A sportcsarnok életrevalóságának Igazolására gazdasági érve­ket hozott fel, s a fedett tenniszpályák, ' nagyszerű sportcsarnokok berendezésének egész sorozatával bizonyította, hogy észszerű kihaszná­lás esetén rentábilis befektetésnek és jól jövedelmező üzletnek bizo­nyulnak. Németországot állította mintaképül, amely minden nagyobb város­ban régi kiállítási csarnokokat alakított át sportcsarnokká, vagy épí­tett uj csarnokokat, amelyek mint kimondott kiállítási építkezések, szín­mű és zenekultúra, valamint sportcélok'szolgálatába beállít hatók, voltak. ' Vetített képeken bemut atta a Stockholml, oslol, koppenhágaiba belga, francia, holland és német pompásan berendezett és világított tennlsz-pályáfcat> . -akuton Boroszló", Nürnberg, Dortmund, Münster, Magdeburg, Hannover és Stuttgart sportcsarnokait, majd a mult év őszén megnyjtlt Deutschland Hallet, amelynek nézőterét tizennyolcezer látogatóra méretezték. A világ legnagyobb fedett uszócsarnoka, a Wembley-i fedettuszoda is vászonra került, hetven méteres úszómedencéjével, amelyet télen mesterséges korcsolyapályának használ a természetes jégpályához nem szokott londoni sportközönség. A professzionalista boxvilágbajnokságok és a téli fedett atlétikai sportpálya színhelyéül a Madison Square Garden hatalmas sport­csarnokát mutatta be Hajés Alfréd építész, majd folytatólag az 1932.évi műkorcsolyázó világbajnokságok színhelyét, a Laké Placid-1 fedett kor­cs oly acsarnokot , a St. Louis-i Highland Arénát 22,000 nézőre méretezett tribünjeivel, végül a világ egyik legnagyobb építkezését, az északameri­kai Atlantic City mellett ápitett Convention Hallt 140 méter hosszú, 115 méter szóles és 45 méter magas csarnokával, amelynek légterében'egy tizenkét emelet magasságú, hétezerszobás bérház kényelmesen elférne, A Convention Hall futball, atlétika, box, tennisz, korcsolya-versenyeken kivül monstre hangversenyek, árumintavásár, bútor- és virágkiállítás céljaira készült. Tribünjein 25.000 néző helyezkedhet el, földszinti parkettjén további 20.000, úgyhogy a csarnok befogadóképessége 45,000 látogatóra van méretezve. A hatalmas építkezés tizenötmillió dollárba került és jól jövedelmező vállalatnak bizonyult, hiszen csak az elmúlt övben tizennyolc millió látogatója volt. Az előadáson megjelent mérnöktársadalom, továbbá a kor­mány, a főváros és a sportszövetségek képviselői mindvégig nagy érdek­lődéssel hallgatták a propaganda jellegű előadást, /MOT/B A FELVIDÉKI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG február 15-én, szombaton délután U hat órakor a Felvidéki Egyesületek Szövetségének termében /Géza utca 4./ t teljes ülést tart, amelyen Belltzky János dr. P A felvidéki besenyő te­lepek" címmel ad elő. /MOT/B

Next

/
Thumbnails
Contents