Magyar Országos Tudósító, 1936. február/1

1936-02-10 [134]

A PROTESTÁNSOK SZ001 ALI3 MUNKATERVE ciiiimel hétfon két érdekes előadás hangzott el az Országos Bethlen Gábor Szövetság és a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság együttes ülésén, a Bethlen Szövetség Rákos-utcai helyiségében. Az egyik előadó, vitéz Pét e r y Aladár dr,ügyvéd, kormányfotanácsos, az Evangélikus Egyetemes Egyház jegyzője kifejtette: a protestáns egyházak szociális munkajának megszervezésére nézve alapvető fontosságú, hogy ez a munka ne kerüljön soha ellentétbe az egyház, erkölcsi és szellemi feladataival. Maradjon független minden társadalmi és gazdasági áramlattól, ne rendelje alá magát semmiféle irányzatnak, de kerülje ls az összeütközést minden politikai, vagy gazdasági mozgalommal, ha az egyház erkölcsi céljainak ellent nem mond,. Az egyház a maga fegyvereit sohase fordítsa társadalmi és gazdasági problémák ellen, de tartsa készen a hitetlenséggel szemben, bármiféle konstruktív jelmezben állana is az elő. Ne azonosítsa magát soha, semIrfféle olyan rendszerrel, amely még ki nem forrott. Az egyháznak meg kell találnia szociális feladatkörét minden gazdasági rendszeren belül, de egyiknek sem vetheti alá magát. Minden gazdasági irányzat számithat az egyháznak a szociális gondoskodás területén való segítségére, ha az az irányzat el tudja választani gazdasági programmját a politikaitól és nem fordul szembe sem a nemzettel, sem az egyházzal. Az egyház szociális munkatervére sablonos rendszert, egységes normát alkalmazni nem lehet. Az egyháznak e munkáját nem az fogja serkenteni, hogy mutatós, nagyobb intézményekkel erősítse az egyházjtarsadalmi tekintélyét,befolyását és hatalmát, hanem teszi azt, amit tud", mert aki hivő, az nem képes mást cselekedni, csupán a jót. Az egyház szociális munkájának alkalmazkodnia kell a mindenkori állapotokhoz, az emberhez. Néha egy-egy jó szó, egy kis érdeklődés igen szerény anyagi segítséggel párosulva,többet jelent, mint esetleg a hivatali szobák előtt sorban álló tömeg részére utalványok osztogatása, a nyomornak kartotékrendszerbe elrübrikázása. Erre a munkára az egyházat éppen az teszi alkalmassá, hogy elkerülheti a mai szociális gondoskodás egyoldalúan alamizsna-osztogató jellegét, elkerülheti azt, hogy a szeretetmunka élősdijeit szaporítsa. Nem volna az egyházak méltóságához illő, ha résztvennének olyan gyűjtésben, amely csak egyesen hiúságát legyezgeti, ügynökök tevékenységét mozdítja elő és a tulajdonképpeni jótékonycólra aránytalan csekélységet juttat. Az egyház nem fogja csak a tolakodókat észrevenni, mint regisztrált szegényeket, de behatol a szégyenkező szegények nyomortanyáira is, Bereczky Albert budapest-külsőlipótváros 1 református lelkipásztor igy szólt: Ezen a világon soha egyetlen komoly emberi kérdést kizárólag materiális alapon nem lehet megoldani,mert az ember csak kenyérrel sohasem tud egészen jóllakni, A szociális mozgalmak súlyosan vétkeznél: önmaguk ellen, ha megfeledkeznek, hogy a kenyérkórdás is: lelki kérdés elsősorban. Viszont az egyházak súlyosán vétenek önmaguk ellen, ha légiessé desztillált ál-vallásossággal élfor«*. ditják fejüket az Igazságtalanság miatt nyomorgó tömegek bajaitól. Az ember sem nem állat, sem nem angyal, - hanem ember, akinek nemcsak lelkét, vagy testét kell szeretni, hanem egész emberi mivoltát, A keresztyénség éppen olyan határozottan védi az igazi, nemes értelemben vett közösségeket /család, egyház, nemzet/, mint amilyen határozottan elítéli az irmaimatlanság és igazságtalanság cselekedeit, akár a "szent magántulajdon", akár a "szent" kommunizmus nevében követik ls el./MOT/P. "VAN-E ÉLET A HALÁL UTÁN?" cimmel vasárnap este, a Skót Misszió Webster-térmében Tóth Endre s,lelkész tartott előadást. Különösen a materialista, spiritiszta irányokkal szemben szögezte le a keresztyénség egyetemes tanításait. "Krisztus hivel, akár élők, akár holtak, az a nagy lelki egység, amely egyképpen várja Krisztus végső győzelmét, amikor az antikrisztusi hatalmak rothasztó ereje megsemmisül és egy uj teremtés kontúrjai emelkednek ki a semmiségből. Ez az uj teremtés a halálnélküli