Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2

1936-01-16 [133]

A Magyar Közgazd. sági Társaság csütörtökön este hét órakor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében rendkivüli közgyűlést tartott, A megjelent nagyszámú közönség soraiban helyet foglaltr%egedüs Lóránt ny. miniszter, Hantos Elemér ás Kaán K roly ny. á llamtitkarok, Ferenczy Izsó h. államtitkár, Fellner Frigyes, Navratil Akos, Neumann Karoly, Dengl János, Reichenbach Béla,-*; Békány István egyetemi tanárok, Mutschenbacher Emil az OMGE igazgatója, Balkányi Kálmán,,' .• , Konkoly Thege Gyula miniszteri tanácsos, Tormay Béla a Postatakarékpénztár vezérigazgatója, Frey Kálmán az Aru és Értéktőzsde elnöke, Szádeczky Kardos Tibor egyetemi magántanár, Vincze Frigyes, . Kovkcs Gyula, György Einő, Goro^y* László és sokan mások, E b e r Antal elnöki megnyitója után H e 1 1 e r Farkas egyetemi tanár, a társaság alelnöke emlékbeszidet mondott Matlekovits Sándor" a klub néhei elnöke halálának tizedik évfordulója alkalmából. Ezután B u d János ny, miniszter tartott előadást "A keroskedelempolitike v-:l szuton" címmel. Előadásában a vámpolitikai rendszereknek a világháború előtti küzdelméből indult ki. Kifejtette, hogy a szabadkereskedelmi irányzat és a v^

; dvámos politika között nagy és komoly harc volt. Akkor is nemzedékek álloccak szemben egymással. Az egyikük, amely látta a szabadkereskedelmi irányzat diadalra jutását ás attól várta a további fejlődést, a másik a fiatalabb nemzedék, akkor kapcsolódott bele a gazdaságpolitikába, amikor a szabadkereskedelmi irányzat a tengerentúli államok versenye ;s a gazd,-..s^gi nacionalizmus előretörése kapcsán már ará kezdett eret vesziteni, A kereskedelmi szabadság elve azonban megalkuvásra kény szeritette a két irány képviselőit. Látták azokat a nagy összefüggéseket, amelyek a különböző gazda ságterületek egymásrautaltságát perancsoló szükségszerűséggel irták elő. Tudták azt, hogy ennek az egységnek a megbontása végzetes katasztrófához vezet. Ennek a következménye volt, hogy a józan határok között mozgó védvámos politika nem tette tul mr gát a nemzetközi kapcsolatokon, a szabadkereskedelmi rendszer viszont nem tévesztette szem elől a nemzeti gondolatot, - Est a harmóniát megbontotta i világháború, amely politikailag, társadalmilag és gazdaságilag teljesen felforgatta az európai népek .JS az eg sz világ struktúráját. Most n-.r többé nem egyszerű vámpolitikai rendszerek állanak szemben egymással, hanem világnézetek csapnak össze, A politika lett úrrá a gazdi sági életben. Az siet már a világháború előtt a na_yobb gazdasági egységek megalkotása felé haladt, a páriskörny iki békék ezzel szemben darabokra tépték Európát ás megvetették alapját annak az összeomlásnak, amely ma a világválságon keresztül kínozza az emberiseget, A legnagyobb hibája a mai gazdaságpolitikának, hogy nem tud eszméket < s gondol-tokát termelni, amelyek dinamikus erővel fejlesztenek ki .-.s tennék cselekvőképessé a gazdasági erőket. Ehelyett egész munkásságot sok nsgativ munka árá^n-a meglevő gazdasági erők megmentésére és konzerválására kell fordítania, .Bud János előadása további során érdekesen állitotta fel a mult es jelen gazdaságpolitikájának mérlegét, A világháború előtt két évtizedenkent megkétszereződött a nemzetközi áruforgalom, Ma,husz évvel a háború után az 1913- as évi szinvonalt is alig közelitjük meg, A belső terme les, a nemzeti jövedelem a llandóan emelkedésben voltak, a világválság lecsökkentette Í nemzeti jövedelmet mindenütt az 1910, körüli mértékre, A tokegazdag államok tőkefeleslegeikkel a tőkeszegény gazdasági területek segitség^re siettek, a jelenlegi gazdaságpolitika ezzel szemben csak tőkemeg semmisülést tud elkönyvelni, s igaza lesz Mussolininak, hogy lasi san proletá rá züllaszti a világ javarészét, A mult gazdaságpolitikája /hatalmas népességi fejlődésnek volt a mozgatóereje, ma épp a müveit világ ' szinte rohamosan siet a népesedési összeomlás felé, A jelen gazdaságpolitikáját túlzás nélkül gazdasági kubizmusnak lehet nevezni, amelyet a teli jss zűrzavar jellemez, \ /Folytatása következik,/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR