Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2
1936-01-20 [133]
/Nep-é rkeke z le t Folyt a tá s,4*/ Ha figyelembe vesszuk,hogy milyen volt itt a helyzet 1931-ben és 1932-ben. milyen volt gazdasági szempontból é,s politikai stabilitás szempontjából,, milyen volt a közhangulat^ s ezt összehasonlítjuk £ sok* kel az alkotásokkal, amelyekre kormányunk rá fóg mutatni, megnyugvással nézem nemcsak a mát* hanem a holnapot is, /Lelkes éljenzés és taps,/ - Rendkívül jellemző azonban a kritikának az a faja is, amely abban nyilvánul meg, hogy először bejelentik: nem lesz reform, mert a, kormány nem készült reformokra, amikor pedig egy hét mulví benyújtjuk a javaslatot, azt mondják: ez nem elégséges* Ez is azt mutatja, hogy a kritika terén a tárgyilagosság teljes hiányával állunk • szemben* ki haladó konzervatív politikát csinálunk. Hegyünk az általunk megállapított és a pá t által egyhangúlag elfogadott négyéves munkaterv vonalán, nem törődünk a rosszhiszemű kritikával és folytatjuk a munkat, Mi sem t szenvedélyek, sem a politika destrukció eszközeit nem vesszük igénybe a part munkájának es a párt eszméinek n pszerüsitésében, mert nekünk kötelességünk az, hogy ezt az ősi függetlenségében kiteljesedőt nemzetet a józanság vonalán vezessük, A kormánynak és a mögötte álló partnak fokozott a felelőssege és ezért ml csak azt tehetjük, ami ennek a nemzetnek legmélyebb életforrásából fakad, A kormány a nemzet re lis szükségleteit kell hogy nézze, s éppen ezért teljes felelősségérzettel kell^hogy vizsgáljon minden kérést, máskülönben a nemzet útvesztőbe kerülne* - léi azt, amit az ország érdekében szükségesnek és helyesnek, tartunk, bárhonnan is vettessék fel a javaslat, megvalósítjuk, s az ellenzéki .vitorlákból, tulaj dohképpen ezzel vettük ki a szelet. Ezt akarják ellenfeleink olyan politikai manőverekké 1 ellensúlyozni, amelyekben minden van, csak felelősségérzet nincs* /ügy van*Ugy va.nl Helyeslés és taps*/ - Van azonban néhány ellenzéki férfiúnak egy másik taktikája is, Ezek, mióta mini se terelnék vagyok - és most már annak negyedik evébe lépek - titokzatos arccal járják az országot, s vagy ők, vagy beszervezett fullajtárjaik hirdetik,hogy holnap lemond a miniszterelnök* s hirdetik ezt azzal,,hogy most ők következnek, sőt már a miniszterelnöki palotába való behurcolkodás részleteit is pertraktáljá-k, - Mi, az alkotmányos tényezők bizalmából állunk helyünkön, s ennek tudatában végezzük faladatunkat és kötelességünket az ország javára, /Hosszantartó éljenzés és taps,/ Aanak az agytrösztnak, amelynek célja, hogy ezeknek az átlátszó és hitelüket vesztett állításoknak terjesztésevei a közvéleményt megtévesszék, tévedése abban van, hogy politikában csatát nyerni csak nagy eszmékkel lehet, de személyeskedéssel sohasem* «* A helyzetet vizsgálva, kétféle lehetős get látunk. Vagy alkotni nem tűdé politikai közeptehetségek meddő erőlködése kulminál a jelen pillanatban, vagy a személyes támadásoknak eddig már annyiszor lezajlott áradatát kell újra végigszemlélnünk, "Én egyikkel is, másikkal is számolok és semmiféle aggodalmam nincs atekintetben,hogy ez a magyar politika vizáit mélyebben is mozgásba tudná hozni, - Egy bizonyos és ez az, hogy mi feltartóztathatatlanul megyünk a magunk utján. Lehetnek közöttünk - hiszen magyarok vagyunk felfogásbeli különbségek, de én -ppen azért vagyok itt, hogy ezeket kiegyensúlyozzam* En nem engedek el senkié, aki a mi eszménk harcosa, s akiről tudom,hogy tehetséges és lelkülete olyan, hogy vele együtt-^do 1gozni érdemes, kegy trstveri szövetség a mienk* amelynek magasztos nemzeti programmja van, s ennek a programmnak érdekében nem engedem szétszéledni ez embereket. Csodálkoztak a múltkor egyes ellenzéki orgánumok,hogy egyes volt minisztertársaimat, akikkel első kormanyomban együtt dolgoztunk, vacsorára hivtam magamhoz, holott ez éppen az előbb ismertetett felfogásomból következik, /folyt, köv*/ rt3e .,;__. .
