Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2

1936-01-18 [133]

—GEI-L-^,1) BAUEK EEŐADASA AZ UJABBKOR! FfAlJClA DRÁMAIK CD ALOMRÓL. Az Alliance Erancalse budapesti bizottságának meghívására Gerard Dauer, a Figaro JS az Echo de Paris irodalmi kritikusa szombaton délután hat órakor a Zeneakadémia kistermében nagyszámú közönség előtt "Rostand Sasfiókjától Giraudoux " Siegfriedjálg címmel előadást tartott az ujabbfcorl f-ancia drámairodalomról. A hallgató ság soraiban helyet foglalt Maugras budapesti francia követ, Beauverger követsugi titkár, Senneville francia katonai attasé, a belga követ felesége, az osztrák követ felesége és leánya, '".'ünscher Frigyes, a Hangya vezérigazgatója és felesége, Villani Lajos báró követségi tanácsos és sok más előkelőség. . E c k h a r t Sándor egyetemi tanár üdvözölte az előadót, aki előadásáéban a csillogó, sziporkázó, de egyúttal mélyenszántó, igazi francia szellemesség egyik legkiválóbb képviselőjeként mutatkozott be. Idézte Paris színházi életéből az 1900 körüli éveket. Edmond Rostand fjrranó de Bergerac-jával egyik napról a másikra a leghíresebb francia drámaíró lett. Néhány évvel később a Sasfiókkal fokozta hírnevét. Az előadó a hallgatóság elé varázsolta az akkori színházi életet, jellemző adomákban mutatta be a francia színpad akkori két kiválóságát: Sarah Bernhardot ^s Lucien Guitryt. Rostand a Sasfiók bemutatása után tiz évre visszavonult vidéki magányába. Az : * 1900 és 1910 közötti időben a francia középosztály erkölcseire, gondolkozásmódjára és fonákságaira jellemző darabok uialták a színpadot. Capus a francia kispolgári optimizmust szélaltatta meg müveiben. Erre az időre esik Tristan Bernardnak, a ma is élő nagy vigjátékirónak első tündöklése. Tristan Bernard tökéletesen ismeri a színpadot, a technika nagymestere, aki az élet kicsinyített kép>ét mutatja be minden darabjában, a f-ancia kispolgár minden fonák nonását a színpadra viszi. Ekkor élte virágkorát Bataille és feltűnt Bernsteln, akinek darabjai azóta minden évben a francia színpadnak eseményei. 1910-ben volt a bemutatója Rostand iChanteclerjenek, amelyet oly régóta vártak. A világháború alatt a régi francia klasszikusok szerepeltek,heroikus darabokat " .'. * . és alkalmi színmüveket játszottak. A háború utáni drámairodalom: . három legjellemzőbb képviselője Saoha Guitry, Marcel Pagnol és Jean Giraudoux. Sacha Guitry bámulatos termékenységével tűnik ki, kápráztató fantáziájával ontja a darabokat; A szinpadi trükköknek, a színpadi hatásnak legelsőrangu lomoiője. Pagnol az utóbbi id ék legnagyobb sikert elért vigj átékiróinak egyike, Giraudouafc talán nem mindenki tudja érteni és élvezni, de kétségtelen, hogy Siegfriedje, amelyet 1928-ban mutattak be, nyeresége a francia drámairodalomnak. Giraudoux a prózai költészet képviselője. AZ előadást a hallgatóság-nagy tetszéssel fogadta. /Mór/M A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG január 22-én, szerdán délután hat órakor ax Parlamenti Múzeum Előadótermében felolvasó ülést tart, amelyen Konrád Falke svájci publicista, a Neue Zürlcher Zeitung munkatársa Svájc semlegessége" cimü tanulmányát olvassa fel német nyelven, /MOT/B -HALÁLOZÁS. Hegedűs László III. gimnazista, Hegedűs Márton hirlapiró fia', életének 13-ik évében szombaton hosszas szenvedés után meghalt. /MOT/ S Z "Frodomo: Szász Menyhért, a MOT szerkesztője kéri a t. Szerkesztőségektől a fenti halálozási hir közlését, A PÁZ!ÉNY PÉTER TEDOMÁNYEGYETEM ÉS A SZÉKESFŐVÁROS SZABADEGYETEME 1935/36. tanév II, felének ünnepélyes megnyitása január 21-én, kedden' este félhet órakor lesz az egyetem központi épületének kupolatermében. Bevezetőt mond: Szendy Károly polgármester; dr. Hubay Jenő a Zeneművésze, ti Főiskola örökös elnöke "Liszt Ferenc magyarsága" címmel tart előadást ' az 1936. Liszt-Emlékév alkalmából. Közreműködik Liszt-dalokkal a Budai r Dalárda Endre Béla karnagy vezetésével, /MOT/B