Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2
1936-01-18 [133]
KELEMEN KRIZOSZTOM PANNONHALMI FŐAPÁT ELOADASA A PEDAGÓGIAI TÁRSASÁGBAN, A Magyar Pedagógiai Társaság szombaton délután a Tudományos Akadémia előadótermében diszse: közönség jelenlétében ülést tartott. Az ülésen K o r n 1 s Gyula elnökölt, akinek megnyitója után K e 1 e m e n Krizosztom pannonhalmi főapát rendkívül érdekes előadást tartott "A vallás, mint nevelési tényező az iskola életében" címmel, A z illusztris előadó hangsúlyozta, hogy a keresztény nevelés az erkölcsi világrend alapján állva az evangéliumi életeszmény gyakorlati megvalósítására oktatja és szoktatja az uj nemzedéket, A gyakorlat lévén a célja, már az oktatást ls állandó : kapcsolatba hozza az élettel. Nem elégszik meg az értelem meggyőzésével, hanem' a szivet, a cselekvést megindító érzelemvilágot ls Igyekszik megszerezni. Az oktatásnál f ontosabb a szerepe az erkölcsös környezetbe való beállításnak, de ez sem elég, az ifjú léleknek fokozatosan be kell kapcsoló' v X (3nla a vallásos élet tényleges gyakorlatába, hiszen a gyakorlat teszi a mestert. Egy gyermekekkel telt templom ' megilletődött csendje is mutatja, mily páratlan fegyelmező erő a vallás. Az értelem fejlődtővel az önfegyelmezésnek, az önnevelésnek kimeríthetetlen forrásává lesz a vallásos nevelésből származott lelki tőke» Soha ki nem apadó élet vi^e ugyanis szüntelenül árad a vallásos Siet örömforrásából, az imádságból és a szentségekből, amelyeknek gyakori vételére az iskola ránevel, A diákéletből vett megható példákkal igazolta Kelemen Krizosztom állításainak helyességét, hangoztatva, hogy a legmüvészlbben felépített érvelésnél is meggyőzőbben beszél maga az élet. Hosszasan ünnepelte az ülésen megjelent nagyszámú közönség előadásának elhangzása után Kelemen Krlzosztomot, akinek a társaság nevében az elnöklő K o r n i s Gyula díszoklevelet nyújtott át. Ezután L o c z k a Alajos tartott előadást "Középfokú mezőgazdasági oktatásunk" címmel. Ismertette, hogy a kultuszminisztérium hatáskörébe tartozó felső mezőgazdasági iskola másfél évtizedes fennállása alkalmat szolgáltat arra, hogy összefoglalják ennek az intézménynek érdekes alakulását, mert kitűnő példája ez az élet és az iskolapolitika kölcsönös egymásra hatáságak, az Iskola rövid múltja ellenére a harmadik tanterv változás előtt 411 és célkitűzésének, belső szervezetének tanit;..si módjának kialakulásaim, iskolarendszerünk többi tagjához való kapcsolataiban, a mezőgazdálkodás egyéb intézményeihez való viszonyában, több változáson ment át, mint más iskolafajok hósszu évtizedeken keresztül, Az iskola kettős célkitűzéssel alakult meg, a középosztálynak megfelelő általános műveltség birtokába akarta segiteni a gazdaosztály fialt anélkül, hogy elvegye kedvüket ősei foglalkozásától. Eleinte csak olyan tanulókat vettek fel, akiknek birtokuk van, de fokozatosan megnyílt az iskola végzett növendékei alött számos más életpálya és ezzel megszűntek a felvételi korlátozások is. Az előadó vázolta a nehézségeket, amelyekkel az iskolának kezdetben mt kellett küzdenie. Felsorolta azokst a lépéseket, amelyekkel az iskola tanterve, tanítási módja és agyakorlati kiképzés fokozatosan közeledett az uj célkitűzéshez, a kifejezett szakoktatási jelleghez. Egybeveti a felső mezőgazdasági iskolát a földmülel^sügyi minisztérium hatáskörébe tartozó szarvasi középfokú gazdasági tanintézettel és megállapítja, hogy a két intézmény céljaiban, eszközeiben ném állitható párhuzamba, mert szervesen egészítik kl egymást, A szarvasi Iskola ugyanis a közép es a nagybirtok/a felső mezőgazdasági iskola pedig a törpe és a kisbirtok lgo-nyein alapul* Előadó rámutatott arra, hogy a jelenlegi öt intézet távolról sem elegendő középfokú mezőgazdasági szakoktatáshoz fűződő nagy nemzeti Coloknak mc gvalóTb11 ás ára• ElŐado szerint ugyanis gazdasági lehetőségeink fokozottabb kiaknázását egyénileg müveit, a nagybirtokosok és a kisgazdák közé ékelődő gazdasági középosztály kialakulásától kell remélnünk. Ettől az osztálytól várjuk a gazdálkodás megbecsülésének es a nemzeti életében betöltött hivatásának elismertetését. Ennek az osztálynak feladata, hogy az újításokkal szemben bizalmatlan kisgazdákat a fold megfelelő művelésire irányítsa, A telepítés ügyét is es a gazdasági középosztály oldaná meg legmegfelelőbben. Végül az előadó a középfokú gazdasági iskolák száménak szaoorltását sürgette, /MOT/VT* . a