Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2
1936-01-31 [133]
TISZTESSÉGTELEN VERSENY MIATT ELITÉLTEK EGY FESTŐT. Sziklai Lajos festő már régebben egy rózsa-csendéletet ábrázoló képet IcfílA.4 dött meg C. Jurling hágai közjegyzőnek és az ehhez csatolt levélben a fesy*... mény ára fejében öt hollandi forintot kért. Levelében megemlítette többek'' között azt, hogy képei a legjobb közönség körében forognak és általános tetszésre találnak. Mivel pedig az itteni nehéz viszonyok között nem tud magának megélhetést biztositani, ezért fordul ezen az uton a közjegyzőhöz, C, Jurlingtól hosszabb időn keresztül nem érkezett válasz s zlklai küldeményére, aki több sürgető levelet is küldött Hágába. Mint később kiderült, a közjegyző a képet hágai magyar követségünkhöz juttatta, csodálkozásának adva kifejezést Sziklai szokatlan eljárása felett, A hágai magyar követség jelentése folytán a külügyminisztérium is értesült a történtekről és igy indult meg eljárás Sziklai ellen, amennyiben a magyar képzőművészek'egyeeületa is ugy találta, hogy'kü2érdekből,tisztázandó Sziklainak szerepe, A királyi ügyészség végül is tisztességtelen verseny miatt emelt vádat Sziklat ellen és a nem mindennapi bűnügyet néhány nappal ezelőtt már tárgyalta a büntetőtörvényszék dr, Szemák Jenő táblai tanácselnök elnöklete mellett. Sziklai tagadta bűnösségét és védekezésében előadta, hogy Ő több müvészegyesület tagja, közismert festőművész, eljárása nem tekinthető tolakodásnak, vagy pláne koldulásnak és azzal a magyar művészet hírnevét nem rontotta, a magyar festőművészeket nem károsította meg, A törvényszék kihallgatta az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács főtitkárát szakértőként., akinek lesújt 0 véleményé az volt,^ hogy az időközben Pestre visszaküldött festmény művészi érték nélkül való, csupán a vászonnak és a festéknek" van értéke az egészben. Arra a kérdésre, hogy mégis mi ára lehet egy ilyen képnek., kijelentette, hogy az eladó ügyességétől és a vev§ tájékozatlanságától függ ez, ' A perbeszédek elhangzása után mára halasztották el az Ítélet kihirdetését,, A törvényszék bűnösnek mondotta ki Sziklai Lajost tisztességtelen verseny vétségében és ezért kétszáz pengő pénzbüntetésre ítélte. Az Ítélet indoklása a következő: A versenytörvény rendelkezéseinek helyes értelmezése szerint e törvénnyel védett jogtárgy : megengedett vagyon célra törekvő, gazdasági jellegű foglalkozás tisztességéhez fűződő jogi érdek; A f@stőmüvészét mint foglalkozás túlnyomóan a szellemi erők működésének eredményej alkotásai azonban nem tekinthetők pusztán szellemi megnyilvánulásoknak, hanem anyagi javaknak is, amelyek kicserélését, birtoklását és fenntartását szabályoz ni : a jog feladata, A képzőművészeti alkotósok mint anyagi javak jogtárgyak egyszersmind s azok kicserélése többnyire közvetitőforgalom utján történik. A képzőművészeti alkotások kicserélés és forgalombahozatal által anyagi értékelést is nyernek, ekként vagyonérdek tárgyává válnak, A képzőművészeti alkotások forgalmához fűzött vagyonérdek a versenytörvénnyel védett jogi érdekbe beolvad, mert a forgalombahozatal tisztessége s ennek fővén a képzőművészet^életfeltételeinek biztositása a képzőművészetek,mint szellemi erőknek fejlődésére sem lehet közömbös. Ennélfogva a törvényszék a vádlott cselekvőségét a versenytörvény 16. §-a alá eső tényólladék keretében jogi értékelés tárgyává tette. Az Ítélet indoklásának további részében megállapította a törvényszék, hogy Sziklai Lajos külföldre irt leveleiben önmagát festőművésznek mondotta, képét képzőművészeti értékűnek jelezte s minthogy a szakértők szerint a kép, melyet külföldre küldött, nem képzőművészeti értékű, cselekménye alkalmas arra, hogy a sértett képzőművészeti egyesület tagjainak tisztességtelen versennyel anyagi károkat cteOBÚÖQé Az ítélet ellen Vudy Oszkár.királyi ügyész és a vádlott védője fellebbezést jelentettek be. /MOT/ P f
