Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2

1936-01-29 [133]

&§A Magyar Országos Tudósító jelenti: A Nemzeti Egység munkaközösségének vita-eloadássorozatában "A közigazgatási reform cimmel csütörtökön este 6 órakor tartja meg előadását dr. Weis István az OTF vezorIgazgatója./n/ ---3UD-EPE3T SZKESFÓV/'ROS HEPkÜVEL.'.3I BIZOTTSÁGA aNemzetközi Vásár vezetőségének felkérésére esti tanfolyamot rendez elárusítók részére; Célja, nagy tömeglátogatottságu Intézmények számára elárusítókat képezni. A tanfolyam február 10-én kezdődik, 8 hetes, kedden es pénteken fél 7-től fél 9-ig a/Nagymező-utaa 1. BZ»/ alatti plgárl iskolában. Előadói: dr. Nagy Ti vadamé c.s P. Ssahlender Éva dr, A tanfolyam tandíja a képességvizsga lat költségeivel együtt 12.P Jelentkezni a Népművelési Bizottság hivata- * Iában lehet: IV., Szép-utca 5. f^lem. 2. delelett 9-2±g ora köpött./MOT/B, C SENDÖRSÉG —I.NNKÁS SZERENCSÉTLENSÉG AZ OZDI VASGYÁRBAN, Kónya Bela 22 eves szentsimoni lakos gyári munkás, szerdán reggel az ózdi vasgyárban akészülő kazánháznál két vasoszlopon levő tizenkét méter magas állvány alatt dolgozott. Az állványról egy három méter hosszú gerenda Kónya Bela fej ere esett, úgyhogy koponyaa^pi törést szenvedett. Beszállították a vasgyári /&/ korházba, azonban sérüléseibe még a délelőtt folyamán belehalt, A csendőrság nyomozást iúdltott annak megállapítására, hogy kit terhel a felelőse, ég a halálos kimeneteld balesetért./MOT/. HÍREK ORS2A

K

G ^

ÉLTAR A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG KÜLPOLITIKAI ELŐADÁSA OROSHÁZÁN. Orosházáról jelentik: A Magyar Külügyi Társaság Orosházán,' az Orosházi Kereskedelmi Csarnok rendezésében külpolitikai előadást tartott. Eöttevény i Olivér ny, főispán, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke és dr, Pogrányi Nagy Félix külügyminisztérium! titkár, előadókat a vasúti állomáson W i e s e r Béla bankigazgató üdvözölte, majd az Alföld-szá lloda nagytermében mintegy hat-hétszáz főnyi közönség előtt dr. Bertóthy Károly v. országgyűlési képviselő, kormányfőtanácsos kérte fel Őket előadásuk megtartására, Eöttevényi Olivér többek között a következőket mondotta: - A magyar fajban nagyon kis politikai órfcék van, külpolitikai tájékozottsága pedig csak ujabb keletű. Külpolitikára kát szempontból van szükségünk. Először, hogy mindig tisztában legyünk a külföldi államok politikai, gazdasági és pénzügyi helyzetével és irányzatával, merészt, hogy Magyarországnak a sorsát is ezeknek a momentumoknak kellő mérlegelesével irányítsuk. Mert tévedés volna azt hinni, hogy egy állam, s különösen oly kis á Ham, mint ml vagyunk, a nálunk hatalmasabbak politikai mozgalmai elől ki tudná vonni magát. Régente a külpolitika az uralkodók privilégiuma volt, hiszen még nálunk is Mátyás király a maga külpolitikáját csinálta. Amikor a Habsburgok kerültek uralomra, akkor a külpolitika nem volt többé magyar jellegű, hanem az egykor hatalmas németrómai birodalom élén á^.lló dinasztia politikája volt. Ennek reánk nézve sajnálatos következménye- volt, hogy fajunkban a külpolitika iránti érzék elsorvadt, s ezen még az 1867. sem segített, mert bár a magyar parlamentben jó_vá lehetett tenni külpolitikai ügyeket, de ezeknek az i állami fóruma minden évben csak egyszer ülésező delegációk voltak. OrláA si változás állott be a monarchia összeomlásával és Magyarország keser7 ves áldozatok árán elért önállóságával, mert először is a nagyhatalmi U szerepet játszó s több mint ötvenmillió lelket számláló /tehát nagy suly-' f lyal biró/ monarchia helyett egy nyolcmilliós országgá zsugorodtunk össze, /Folytatása következik./ f