Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2
1936-01-27 [133]
A SZÁZÉVES KISPALUDY-TÁRSASÁGRoL TARTOTT ELŐADÁST IC: KY LAJOS, A TUDOMÁ MÁNY03 AKADÉMIA ÖSSZES ÜLÉSÉN. M A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn délután összes ülést tartott, amelyen díszes és nagyszámú közönség vett részt, élükön József királyi here éggel * Az össses ülésen Eerzevlc z y Albert elnökölt, aki megnyitójában megemlékezett az Akadémia nevében a Kisfaludy-Társaság százéves alapításának évfordulójáról, hangsúlyozva, hogy a két testvéregyjesület között mindig a legnagyobb barátság, harmónia és együttműködés volt, s ennek akarja bizonyítékát adni az Akadémia azzal, hogy most a századik évfordulóin összes ülés keretében emlékezik meg a KisfaludySársaság alapításáról. A^~Z elnöki megnyitó után K é k y Lajos kormányfótanácsos, a Kisf aludy-Társas ág főtitkára tartott rendkívül érdekes előadást "A Kisf aludy-Társas ág alapítása" elmmelo Az Illusztris előadó Ismertette a társaság alapításának történetét és megemlékezett azokról az előzményekről, amelyek -az irodalom nemzeti hivatásájnak tudat ában-egy iroda 1 ii központ létesítését kívánták. Mozgalom Indult níeg, hogy az irodalma* nemzeti élet fontos tényezőjévé fejlesszék ki. « Az előadó közölte, hogy a pesti irók . irodalmi összejöveteleket rendeztek ebből a célból, majd méltatta Kisfaludy Tárolynak es az Aurora-körnek jelentőségét. Beszélt azokról a próbálkozásokról, amelyek az uj' irodalmi eszmék képviseletére a társaság szervezkedését vetették fel. - Kisfaludy Károly halála után tiz barátja "Emléktár sas ággá" szervezkedett - fejtegette Kéky Lajos - Kisfaludy Károly munkáinak kiadására és hogy Kisfaludy Károlynak emlekszobrot létesítsenek. A szobor megalkotásával egyik legnagyobb szobrászművészünket, Ferenczy Istvánt bízták meg, s ugy tervezték, hogy az emlékmüvet a Városliget egyik szigetén állítják fel,- ezt a szigetet Toldy Ferenc, a poéták szigetévé akarta tenni. Azonban 1836-ban a Nemzeti Múzeum számára díszes palota építését határozta el az országgyűlés, s ekkor Ferenczynek az az ötlete támadt, hogy a Muzeumo kertje„-amely akkor még kopár homoksivatag volt,a legalkalmasabb hely a szobor felállítására, Ez a terv azért is a legmegfelelőbb volt, mert igy felszabadult az az összeg, amelyet a szobor városligeti felállít áj sára ás ottani őriztetésére szántak. Toldy 1836. július 14~én összehívta az "Emlektársaság" tagjait, akik elhatározták, hogy az emlékmű létesítése után fenmaradt 1790 pengo-forint 37 krajcárból "jutalmazó" társaságot szerveznek fiatal irók buzdítására, s elhatározták azt ls, hogy ezt a társaságot Kisfaludy Károlyról nevezik el. 1836, november 12-,ón a szervezkedő társaság elfogadta az alapszabályt, amelyet felsőbb helyen is jóváhagytak. Ekkor az alapító tagolónak'hatra leapadt szárát kilenc uj tag választásával tizenötre emelték fel. Elhatározták., hegy alakuló gyűlést tartanak, amelyre már a nagyközönséget is meghivjáko Az alakuló Ülést 1857 c február 6-á n tartották meg. Végül arról szóTlt Kéky Lajos, hogy a Kisf aludy-Társas ágot voltaképpen Toldy Ferenc "alkotta meg és ismertette, hogy Toldy négy évtizeden keresztül intézte a társaság ügyeit, A rendkívül érdekes előadásért a Magyar Tudományos Akadémia és a megjelent előkelő közönság nevében Berzevic zy Albert mondott kb 4 8£3ne"feet» A továbbiakban afi összes ülés Vo'inovi ch Géza főtitkár elŐsaási?. lapján folyó ügyeket tárgyalt, /MOT/Vr
