Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2
1936-01-27 [133]
3 & i HÁZI HTilSK "EGYHÁZTÁRSAMUNKÁK A SZOCIALIS KÉRDÉS MEGOLDÁSÁRA" cimmel hetfón érdekes elotdóülés volt az Országos Bethlen Gábor Szövetség Rakos-utcai nagytermében; az ülést a szövetség a Magyar Protestáns Irodalmi Társasággal együttesen rerv'c te. Hilscher Rezső dr.egyevemi m,tanár felszólalása után Kemény Lajos budapesti esperes előadásában abból a tételből indult ki,hogy a háború -cl r tt 1 ée ufcánl egyházi munkának legfeltűnőbb különbsége abban van, hogy az egyhazak szociális lelkiismerete aktivabba vált* A mai lelkész többet dolgozik, mint pl. harminc év előtti kollégája és ez.e többlet teljes egeszében az egyházak szociális eröfeszitesei körül jelentkezik. Az egyházak költségvetéseié n ma mindenütt jelentós uj tetei s szegénygondozás és más szociális munkára fordított Összeg. Az az ujabb elnevezés, amely az "államegyház" és a többségi egyház helyébe a népi egyház nevet tette, első mutatója a fokozott er.oalális: tevékenységnek. Ez az intenziv munka cáfolja azt a régi vádat is, hogy az egyházak a kapitalizmus barátai volnának: az egyházak igenis a szociális nyomorban vergődőknek barátai. Nagyjelentőségű tény az is, hogy a különböző felekezetek azonos szociális munka- ' programmal dolgoznak, ami a felekezetieskedéssel szemben olyan pozitív egyetértést hoz létre az egyIS. legszentebb krisztusi szeretetmunka területén, amely javára válik nemcsak a szociális probléma fejlődésének, de maguknak az egyházaknak is, V i c tor János dr, belsőlipótvárosi református lelkipásztor kifejtette, hogy az egyházakra, saját nyomorenyhitő és egyébirányu szociális tevékenységükön kivül, elsőrangú feladatként hárul a társadalom általános szociális felelősségérzetének nevelése és a polgári hatóságokkal szemben e felelősség megszólaltatása. Ugyanez a törekvés jellemzi azt a világszerte ismeretes akciót, amely "stockholmi mozgalom" néven jutott be a köztudatba, Megneheziti az egyházak ilycélu munkáját az a körülmény, hogy a hiveik körében élő szociális felelősségérzetnek csr.k egy bizonyos átlagát képviselhetik, ha a haladottabb és radikálisabb gondolkodású elemek mellé csatlakozva,ugyanekkor nem akarnak elszakadni a konzervativebb gondolkozásuaktól. De nagy szolgálatot végeznek az egyházak már azzal is, ha a maguk körén belül szellemi kicserélődést inditantk az elágazó irányzatok között, s azoknak egymáBra való hatását sikerül közös nevezőre hozniok, A magyar protestantizmus egyházi eletének ezen a terén sok mulasztást kell jóvátennie, hogy a külföldi testvéregyházakat utolérje. /MOT/P, n
