Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2

1936-01-16 [133]

HÍREK ELSAD.S A DUNA ALATTI ALAGUTAKRÓL, /Folytatás 1,/ De nem­csak ezen a pajzsrendszeren alkalmazott ujitások képezik a munkálatok technikai jelentőségét, hanem a magyar mérnökök által kigondolt olyan kkülönleges falszerkezeti rendszer is, amelynek az a sajátsága, hogy si­került betonból±annyira tökéletesen egyforma csatorna csőtőmböket g-í-r­tani, amelyeknek méretei között nincs nagyobb eltérés mint a milliméter­nek tized érsze. Az előadó ez eljárások ismertetése után nagy hangsúllyal emelte ki a magyar munkások meglepő műszaki intelligenciáját .s bámu­latra méltó teljesitő k. pess igét, ami az el rt eredményeknek egyik leg­jelentősebb t nyezője volt. AZ előadásból azt is megtudtuk, hogy a 600 méteres alagutat, i.lndössze k_-t centiméter hibával fúrták át, ami azt je­lenti, hogy a pesti oldalról megindult fúrás irányából az előre kijelölt túloldali pontig mindössze k-t centiméterrel t.rtek csak el, ami a mára nöki telj es itn_-ny éknek szintén bámulatos eredménye, A több mint ötnegyed órás előadásba hallgatóság feszült érdeklődéssel kísérte, utána viharos ovációkban részesítettek ti? előadót. Az előadás után a mérnökök díszes ankéton ünnepelték uz előadót efl mindazon kortársaikat, akik a magyar műszaki munka e korszakalkotó teljesítésében roSztvettek./liOT/B, é—A DEVIZAGAZD.'LK<©'3 REPO'U-iJi.: r AK 11 .TÁSk KIVITELÜNKRE. A Neméül Egység munkaközössege vitaeloadás sorozatának e ho 16-ik ülésén, melyen a vlát Zsindely Ferenc országgyűlési képviselő vezette, rendkívül érde­kes és feltűnést keltő előadást tartott a fenti elmen dr, R á o z Jenő a magyar kir 0 külkereskedelmi hivatal főelőadója, A külföSi fizető eszközökkel való gazdálkodásra von-tkozó általános tudnivalók összefoglalása után előadta, hogy az államilag i­rányitott­'devizagazdáikod ásl rendszerek közös jellemvonásai: a fizetési eszközök kivitelnek tilalma, az exportdevizák beszolgáltatásának kötele­zettsege, az lmportdevlzák kiutalásának megszorításai, a külföldi kölcsö­nök transzferálása stb v a mag.ar devizagazdálkodás rends-e. ibori is fellel hetók, K rdésük szempontjából leglényegesebb, egyúttal minden hasonló rends--értől is megkülönböztető jellemvonása azonban devizaga.dalkodásunk­nak* a valuta belföldi ^s külföldi értékelésének áthidalásánál követett eljárás, más szóval áz export támogatásának módja, Ebből a szempontból n.-zve a magyar devizagazdálkodás fejlő­dését, abban három korszakot különböztetünk meg, ElősrŐr az alkalmi kom­penzáció, 1931 .júliustól 1932. decemberig, 2./ az árak oS orsz gok sze­rint dif e-, enciált exportfelárak 1932 c decembertől 1935. decetaberlk és 3./ a lineáris exporfelárak 1935 0 december «ta, korszakát, A lineáris devl-afelárak rendszerére való áttérés az 8sz folyam-.n foly­tatott el -k..szitS munka után, a múlt ÍV december.ben következett bo. Az uj deviza felárak ismetetse után az előadó kimutatta, hogy az uj devi­zafeláraknak az elmúlt évben élvezett kompenzációs kedvezményekkel való összehasonlítása az export által élvezett támogatás jelentékeny emelke­dését mutatja. A kivitel, éspedig elsősorban a mezőgazdasági kivitel, miután az ip rí export támogatása előzőleg aránylag magasabb volt, a fo­lyó évben jelentékenyen magasabb és összegszerűen is nagyobb értékű tá­mogatást fog elvezni, mint a kötött devizagazdálkodás eddigi éveiben bár­mikor. Ennél is nagyobb jelentősége van azonban annak a körülmény­nek, hogy az uj felár-rendszer ' g ismét lehetővé teszi termelé­sünknek a külföldi piacok árviszonyaihoz és fogyasztóképességóhez való alkalmazkodásáto A differenciáit felár-rendszernek az a képessége, hogy minden pillanatban 1 "'alkalmazkodni tudott a belföldi és külföldi árak kö­zötti cl iszparitáshoz, róvid időre cs átmenetileg hasznára lehetett ter­I melésünknek es kivitelünknek, hosszabb időn át al almazvá azonban fel­jyj tétlenül ártalmára vált volna azáltal, hogy alkalmazkodóképességét csök­/ | kentette oS felemelte azt a határt, amelyet minden export számára a ter­y melési ás szállítási költségek,a külföldi piacofl elérhető ár, a piac szük­séglete es a hasonló árut exportáló államok versenyviszonyai megszabnak, /Folytatása következik,/

Next

/
Thumbnails
Contents