Magyar Országos Tudósító, 1935. november/1

1935-11-06 [132]

-GYÚJTOGATÁS. Végh Demeter borsodgeszti lakását Szabó Klára ottani lakos bosszúból felgyújtotta. A ház teljesen leégett. Özv.Gonda Lajosnót - aki a gyújtogatás időpontjában a lakásban tartózkodott - a szomszédok csak nagyhehezen tudták kimenteni az égő házból. Szabó Klárát a csendőrség elfogta és a miskolci kir. ügy ész s égnek átadta. /MOT/ HÍREK —LIBER ENDRE ALPOLGÁRMESTER ELŐADÁSA "BUDAPEST LELKI BAEDEKERÉRŐL. L i b o r Endro, u székesfőváros alpolgármestere igen érdekes előadást tartott abban a sorozatban, amelyet a Cobden Szövetség rendez kiváló magyar Írók "bevonásával Budapest megismeréstósérc "Budapesti lelki Becdekoro' címmel, abból a célból, hegy a mi fővárosunkat mi budapestiek ls minél jobban megismerjük ós ezeknek az Ismereteknek az alapján még jobban megszeressük. Llbcr Endre alpolgármestor nagy érdekességü előadását azzal kezdte, hegy he a budapesti ember külföldre mogy, mindenütt ahova eljut, arra törekszik, hogy minél alaposabban, minél jobban megismerje annak a városnak művészi és kulturális Intézményeit,étermesze ti szépségeit. Nem Így áll dolog a saját városunkkal szemben. Itt, ahol a mi mindennapi éietünk t folytatjuk, a sok gond és bajlódás között kevesebb idő jut arra, hogy a magunk városát Í3 megismerjük, h^gy annak szépségeiben is gyönyörködjünk ős intézményeit értékeljük. így van ez például természetadta kincscinkkel, umolyekboú olyan gazdagok vagyunk. Milyen sokan vannak Budapesten, akik nem ismerik fővárosunk termálforrásait, nem ismerik Budapest kiváló gyógyfürdőit és milyen sokan utaznak el külföldre gyógyulást keresni, ahelyett hogy itthon használnák kl a lábunk előtt felfakadó gyógyforrások hatását. Sőt Így vannak sokszor az orvosaink ls, akik nem -gyszer talán nincsenek tudatában annak, hogy milyen gyógyító kincsekkel rendelkezünk itt Budapesten. Felhozta például egy svéd múzeumigazgató csotét, - ki ogy kiállítás rendezése céljából jött Budapestre és a Gellértszálióban bérolt szobát. Itt c.zután egészen véletlenül betért a . ::' . s Gellért fürdőibe ls, amelyokről nem is tudta, hogy gyógyvizüok, do annyira mogszt retto, hogy többször felkereste azokat, s napok alatt egyszorro olyan csodálatos javulást érzett beteg lábában, hogy pár napra tervozott Itt tartózkodását egy hónapra hosszabbította meg. Majd Így folytatta az alpolgármester: - Magyarország a háború előtti időkben csak kevéssé volt ismeretes a nagy nemzetközi forgalomban, mégis mintegy száz évvel ezelőtt,már 1833-ban megjelent Londonéin ismeretlen szerzőtől ogy idegenforgalmi irat, amelyik azt akarta a magyar közvélemény előtt érthetővé tenni, hogy fordítson nagyobb gondot országának megismerésére. Már annak a száz év előtti utazási iratnak a névtelen szerzője ls utalt arra, hogy Magyarország a keleti országok és Bécs között feleszik, kézenfekvő tehát uz u gondolat, hogy Magyarországot be kellene illeszteni z Idegenforgalom utvonalába ós felette klvánatosnek tartotta már akkor, hegy a magyar útlevelek kiadásánál i ne legyünk olyan tartózkodók. És amint nem volt ismeretes a nemzetköz 1 idegenforgalom, ban Magyarország, éppon olyan keléssé ismerték a ml fővárosunkat, ami nom is csodálatos, hlszon gróf Széchenyi István müveiben szinte megdöbbentő képet fostot.t a város akkori áll: potfiról. Már a Világ cimü müvében 3ötét színekkel ecset. Itt Pestet és nyíltan kimondja, hogy semmi látnivalója nincs, hiányzik a magyar színháza, múzeuma, kaszinója, sétatere. Egyik ^müvének meg éppenséggel "A pesti por és sár" cimet udto, amelyben éles latas sal mutat rá a meglévő nagy hibákra, a város elhanyagoltaágára'

f s hátranaredottságára, hogy megjelölje a fejlődés útjait. Széchenyi f szándéka nemes volt és ő, aki a nyugati nagyvárosokkal való összehasonlítás révén jutott el ohhoz r, keserű itélthoz, e buzdításnak, serkentésnek kívánt nagyobb erőt ednl minden visszásság erős k le nőiesével. Pedig ez a kettős varos^már akkor ls négy fej lődésen ment át és például K-zlnczy, aki élete alkonyán, 1828-ban tott pesti utján elragadtatva néz mindont, ami uj és szépnek találja Pestet, ugy hogy naplója . z akkori, még Széchenyi kritikája előtti Pest élénk dicsérete, ^ÁA /Folytatása következik./