Magyar Országos Tudósító, 1935. november/1
1935-11-14 [132]
A KÖLTSÉGVETÉS VITÁJA. S z e n d y Károly polgármester elnöklésével csütörtökön délután folytatta a törvényhatósági bizottság a költségvetés tárgyalását. Az ülés megnyitása után Kovác sházy Vilmos tanácsi ok válaszolt a fővárosi gyógyfürdők és gyógyforrás) k költésvetésével kapcsolatban elhangzott indítványokra és a polgármester nevében hozzájárult ahhoz a javaslathoz, hogy a közgyűlés tegyen lépéseket az OTI 7 nál és a MABI-nál a biztosítottaknak a fővárosi fürdőkbe való beutalása érdekében. Pártolta a polgármester azt az indítványt is, hogy a vidéki betegeknek vasúti kedvezményt biztosítsanak, ha a budapesti gyógyfürdőkben akarják magukat kezeltetni. Hozzájárult Szendy Károly a Rudasfürdő alkalmazottainak érdekében tett indítványhoz és helyeselte azt a javaslatot is, hogy a főváros'több taggal legyen képviselbe a Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottságban, Az indítványok felett való határozathozatal után a törvényhatósági bizottság többsége magáévá tette a gyógyfürdők költségvetését, majd rátért az élelmezési üzemek budgetjének tárgyalására. A Községi Élelmi szerű zc 1* 1 költségvetéséhez először V a s s Imre szólt,^Erősen támadta a hatósági üzem működését. azt hangoztatva, hogy erősen kedvezményezett helyzetben van a maganipari vállalatokkal szemben és jogosulatlan konkurrenciát támaszt azoknak. Indítványozta, mondja ki a közgyűlés, hogy kivonatosnak tartja az Élelmiszerüzem nonopolisztikus hely étének megszüntetését, éppn ezért lényegesen módosítja az élelmiszerszállítási pályázatok feltételeit és ugy rendelkezik, hogy a beszerzéseket nem egész esztendőre, hanencsak három hónapra kell elvégezni. Javasolté^ az üzem befolyásának megszüntetését az élelmicikkek átvételére né ,ve. kívánta a luxuscikkekkel való kereskedelem feladását és az sporttevékénys& megszüntetését, Beme sváry László ellentétes állásponton volt, Szociális szempontok miatt feltétlenül szükségesnek tartja az üzem eddiginél is fokozottabb működ évét ÓBB megállapítja, hogy jogszerűen senki által sem kifogásolható, ha a fővárosi pályázatokon résztvesz az Élelmiszerüzem is. Rámutatott arra, hogy megfelelő forgótőkét kell az üzem rendelkezésére bocsátani és szükséges, hogy'a törvényhatóság a Községi Takarék utján gondoskodjék olcsó hitelről. Az üzem különben nem foglalkozik luxuscikkekkel, hanem betölti árszabályozó hivatását. Hogy ezt jobban tudja kifejteni, megfelelő hütőhelyUségekre és raktárházakra lenne szükség, Budapest élelmezése háromszázötvenmillió pengős forgalmat jelent és a magánkereskedelem túlkapásai miatt nemcsak a tejfeleknek jut ebből az óriási összegből kicsiny hányad, hanem a fogyasztók sem tudnak olcsó árucikkekhoz jutni. Ha a termelésen segiteni akarunk, ki kell bővitoni az üzem rádiuszát. Be kellene rendezkedni konzervgyártásra is. Az üzem nincs nonopolisztikus hejryzetben, holott erre szociális szempontból feltétlenül szükség lenne. Lévai Sándor a nagymérvű élelmiszer-drágulással foglalkozott és azt követelte, hogy az Élelmiszerüzen erőteljesebben avatkozzék be a szűnni non akaró drágaság! folyamat letörésébe, A szociális feladatot végző üzemek sorozatát bőviteni kellene, megszüntetésükről komolyan még csak beszélni sem lehet. Beszélt a Községi^Kcnyérgyárról is, modern berendezést kívánt és tiltakozott a kenyér árának emelése ellen. Sürgette az Igazgatói szék betöltését is, B é n y i Károly a Községi Lóhusüzen föladatairól s zólott, azt hangoztatva, hogy ennek az intézményiek logelsőrendü kötelessége lenne a szegény néposztály olcsó hússal való ellátása. Felfogása szerint azért nem kerülhet sor az üzemnél a termékek árának jo» lontősebb leszállítására, mort az előállítási költségek tulmagasak. Racionális gazdálkodással arra koll törekedni, hogy a költségeket a minimumra sztorit sók le. /folyt, köv./
