Magyar Országos Tudósító, 1935. november/1

1935-11-12 [132]

Budapoat,1935. november 12. í XVII. évfolyam, 257.sz. !ő VÁROS —MEGBESZÉLÉS A FŐPOLGÁRMESTERNÉL. S i p ő c z Jonő dr.főpolgármostor újvárosházai holyisógóbon koddon délelőtt órtokozlot volt, anolyon főpolgármontoron kivül P r o's z 1 y Előmér belügyi államtitkár én S z o~n d y Károly polgárnöstor vott részt,Az órtokozlotoh a szókosfővárosi alkalmazottak státunrondozónóvol kapcsolaton kérdések kerültök megvitatásra.- /MOT/H. —A FŐVÁROSI ROVATVEZETŐK TESTÜLETÉNEK KÖZGYŰLÉSE. A Fővárosi Rovatvezotők TontülStc Kólómon Géza olnöklésévol koddon délbon tisztújító közgyűlést tartott. Elnöki bojolontősok után a tóntülot tagjai molog ühnoplóabon rés zositotték fol ól í Arnandotj a Ponti Hirlap fővárosi r"bvatvozotőjót

r harmincóvön újságírói jubileuma alkalmából. A közgyűlés ezután mogojtotto a tisztújítást.- Titkos szavazás utján további ogy osztondőro az oddigi olnöksogot választották mog, Dis2olnök:S c h w o t Honrlk /Postor Lloyd/,- olnök: György Endro /Gjság/, Kólómon Géza /üj Hoafod6k/

r

*R átkai 'Károly /Esti Kurl»/

4 jegyző:P a k o t n György /Magyarország/, /MOT/H, — — — «r HÍREK 0 HEGEDŰS LÓRÁND ELŐADÁSA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁM, A Magyar Tudományos Akadémia böloseloti, társadalmi és történeti tudományok osztálya K o r n 1 s Gyula elnökletével nagyszámú ÓK előkelő közönség részvételével ülést tartott. Az ülésen Hegedűs Lóránd ny. miniszter, az Akadémia tlseteloti és igazgatósági tagja bejelefttette, hogy adóelmélotét, amelynek első fejezetét 42 esztendővel ezeJjftt adta ki az Akadémia folyóirata, befejezte és a befejezőrész vázlatit bemutatta az ülésnek* Hegedűs,adóelmélete abból indul ki, hogy az tdótannak pénzügyi törvényei legmélyebb alapjaikban viszonylagos érvényüekaek bizonyultak és abszplut igazsáígoknem nem vehetők. Ennek folytán a pénzügyi adótant ki kell egészíteni oly társadalmi elmélettel, amely éppen ezen viszonylagosságoknak a törvényszerűségét kutatja. Itt két feladat áll a kutatás előtt. Az egyik megtalálja relativitás törvényszerűségét magukban az egyes adónemekben és azok egymáshoz való viszonyában; a második megtalálja a viszonylagosság törvényszerűségét azokban a társadalmi vagy történeti jelenségekben, amelyek az adóképleteket létrehozzák* Ebben a körben mozognak Hegedűs Lóránd most bemutatott kutatási eredményei, amelyek egyrészt az adórendszerek relativitásának, másrészt pedig a társadalmi osztályok óa adóztató hatalmak egymással való küzdelmének a szempont jait kívánják az adótannal szerves összefüggésbe hozni. Ezért először a különféle adóhatalmak sorozatának a törvényszerűségét állítja fel, azután pedig külön boncolja az adómentességnek és az adóátháritálnak különféle tüneményeit, rámutatva arra, hogy az egységesnek képzelt adókat a belső társadalmi küzdelmek hogyan bontják fel részekre. A tanulmány különösen súlyt helyez arra, hogy a régi francia, angol és fZórenci adózé-si rendszereket a világháború utáni adóztatással összehasonlítva, az adóevoluclónak különféle szempontjait állítsa fel. Az élőAdó értekezése végén utalt arra, hogy a világháború pénzügyi tapasztalatait, amelyek alapjában rázták rieg az adóztató hatalmakat, s azok élén az államot, teljesen megerőaitettók 42 óv előtt felvetett elméleti elgondolását az adótünemények relativitásában ós ebben a maga kutatását a pénzügyi elmélet terén befejezettnek tekinti. A nagy érdeklődéssel hallgatott és tetszéssel fogadott előadás után H e k 1 e r Antal egyetemi tanár "Uj irodalmi és történeti arcképszobrok az athéni Nemzeti Múzeumban" címmel tartott vetített képekkel illusztrált előadást, A felolvasóülés után az osztály Zárt ülésben folyó ügyeket tárgyalt. /M0T/Vr> -+~