Magyar Országos Tudósító, 1935. november/1

1935-11-08 [132]

. .. DR. KU1CZ üDON EGYET£10..TANÁR bLÜADASA A SZÖVETKEZETI REFORMOKRÓL. Pénteken este dr. K u n c z Ódon egyetemi ny . r. tanár tartott előadást a Magyar Jövő Szövetségben "Szövetkezeti reformok" cimmel. Statisztikai ; datokkal mutatott rá a magyar és a világ szövetkezeti mozgalmának rendkívüli nagy jelentőségére. Kiemelte . hogy Magyrországon ezidőszerint öszszesen 3,719 szövtk«zet működik, 1,127.256 taggal

? a hitáLeszövetkezeti hálózat befizetett üzletrésztőkéje közel 30 millió pengőt, a kihelyezett kölcsönei több mint 200 millió pengőt tesznek ki, a fogyasztási szövetkezetek pedig több mint' 20 cíjllió pengős üzeltrésztokővel kereken 150 millió jengős évi forgalmat bonyolítanak le. A világ összes szövetkezeteinek szarna 731.256 volt 1931-ben. A tagok száma 165 millió és az évi fogalom öszszesen 53 milliárd aranydollár. Ezek a számok önmagukban is eleget beszélnek a szovtkezeti mozgaljmbj jelentőségéről. A szövetkezeti reform kérdésében, arra mutatott reá az előadó, hogy még mindig a legfontosabb kezdő lépés a szövetkezet gazdasági lényegének helyes felismerése. Mert talán egyetlenegy gazdasági irányeszme sem mutut fel akkora többrétüséget, olyan szines változatosságot, mint a szövetkezeti mozgalom. Hiszen a legellentétesebb társadalmi és gazdasági irányeszmék /a szocializmus, a kommunizmus, a keresztény-szocializmus, a fasizmus, az agrármozgalom, a kisiparosok és általában a kisemberek megsegítésére törekvő irányzat/ mindmegannyian azt a hangszert látják a szövetkezetben, amelyen a saját dalaikat tudják a legtökéletesebben eljátszani. De a szövetkezetek egyes fajai is annyira eltérő gazdasági alapszerkezetet tüntetnek fol, hogy szinte lehetetlennek látszik azokat szövetkezet gyűjtőnév alatt közős nevezőre hozni. Emellett a történelmi idők folyamán egészen különleees szövetkezeti rendszerek bontakoztak ki: a rochdalei rendszer, a szocialista izü termelőszövetkezeti rendsze t a polgári- és agrárszövetkezeti rendszer, Charles G i d e-nek szövetkezeti szocializmusa és last not least a nagy magyar szövetkezeti apostolnak: Károlyi Sándornak rendszere, amely teljesen agrárbélyeget nyomott a magyar szövetkezeti mozgalomra. A törvényhozónak tudatában kell lenni azzal, hogy nem egyik meghatározott politikai párt vagy rendszer által karakterizált szövetkezeti mozgalmat hivatott szabályozni, hanem magát a szövetkezetet, mint vállalkozó formát. Es ezt a vállalkozó formát ugy köteles megalkotni, hogy abban a szövetkezeti mozgalomnak valamennyi faja és valamennyi megengedett célkitűzése eltérjen, eresöajék es tökéletesedjék. . Ami a magyar szövetkezeti feform konkrét célját illeti, az nem más, mint a kereskedelmi törvényben foglalt hevenyészett, homályos és hiányos általános szabályozást kicserélni egy, a mai szükségletekkel számoló uj szabályozással. a reform nem -.kar szakitani azzal a helyes irányzattal, amely a hitelszövetkezetek és a szakipari szövetkezetek különleges szabályozását a múltban szükségesnek tartotta, de minden esetre fel fogja f'rissiteni ezeket a speciális szövetkezeti jogrendszereket is azzal, hogy egy tökéletesen kiépitett általános alapot fog a kereskedelmi törvény elavult bázisa helyett ezeknek rendelkezésére bocsátani. Felsorolta ezutánf%10adó és részletesen taglalta a szövetkezeti r^eferm legfontosabb problémáit. És pedig: 1. a felelősség és finanszírozás kérdését, 2, az organizációnak, különösen pedig a szövetkezeti vezetés, ellenőrzés és felelősség kérdését, 3. a tagok kiválásának kérdését, 4 ,a nyereségfelosztás és tartalékalapképzés kérdését, 5. a nemtagoknak árusitá$ kérdését és végre az álszövetkezetek megakadályozásának és letörésének problémáj át. Ami ezt a legutóbbi problémát illeti, K u n c z Ödön rámutatott arra, hogy az álszövetkezetek elleni harcban nem kell kísérletezésekkel foglalkoznunk, mert van arra teljesen bevált receptünk. A hitelszövetkezeti uzsora például agy csapásra megszűnt, mihelyt a Curia %r /folytatás következik/