Magyar Országos Tudósító, 1935. október/1
1935-10-01 [131]
/Prosz3y államtitkár beszéde a Katholikus Nagygyűlés záróülésén. Folyt. 1./ - Figyelmezteti Krisztus a felnőtteket, a nagyokat, a tudásukban^ gazdq^ águkban elbizakodottakat, hogy a gyermekekről vagyonok példác, logyonok szolidek, tiszták, nint a gyermekek, mert ha non losznok olyan ártatlanok, nint a kisdodek, non mennek bo a mennyek országága. - Milyon gyönyörű és lélekemelő a Tékozló Fiu példázata. - Egy gazdag apa két fia közül az ogyik ogészsn modornül ható. nouraszténiás nyugtalansággal kikéri az apai részt. Elbúcsúzik a szüléi háztól, non törődik siránkozó atyja fájdalmával, elmegy világot próbálni, hajtja bt a nyugatalanság. Mig pénzo tart vannak barátai, szórótól, de mikor pénzo elfogy és nikor hosszas bolyongás és tévelygés után. éhezés ós koplalás után vagyonától, reményeitől megfosztva rongyos ruhában, vérző, mozltolen lábbal, tépett hajjal hazajön a tékozló fiu és kopogtat bebocsájtatásért, c, botorul olhagyott apai ház ajtaján: öreg édesapja eléjelsiet és boldogan öloli halottnak hitt fiát. Könnyeivel áztatja annak gondoktól megöregedett arcát, az első percben nindontnindont nogbocsát noki, non törődik szorgalmas, hüségos fia zugolódásaival, irigykodésével, mert apai szivo diktálja neki, hogy az eltévedt, hajótörött fia szorul rá igazán szeretetére, bocsánatára. De példázza azt is, hogy az élőt hajótörései között mindenkor menedék a szülői ház. - "S-isttus a szülőknek gyermekeik iránti kötelességeit nzeal alapozza nog, hogy szentséggé teszi a koro3ztségot, szentséggé és felbonthatatlanná a házusságpta # A házasságot, mely maguk a házasfelek által és magukban a házasfelekben válik szentséggé. - Igen! Már ott kezdődik a házasság szentsége, már ott kezdődik a szü lök kötelessége; , mik ír egy fiatal férfi és ogy fiatal nő tiszta érzolxiektől oltolve szivü k suggalatát követvo, megfogják ogymás közét, hogy azt a sirig ol ne ongedjék. Önzetlen,, tiszta érzésük köti ökot Össze* - Az ilyon tiszta, fehér hatassagb°l boldog családi élet kolotkozik, tiszta, családi otthon, moly alapja a gyermek boldogságának , nert orro a két összeforrott lélekre nézve bezárul a külvilág, szent kötolessóg vagy hivatás vár reájuk, egymásnak, kicsiny családjuknak, gyormekoinok éljenek a sirig. - És r.ik->r eljön a gyermek ós eljönnek - gyermekek, a kicsiny bölcső mennyi örömnek tanyája. Van-e szobb rgyermek mosolyánál, olső gagyogásánál, első lépéseinél? - Es az öröm mállott mennyi kötolesség minden nap. a nap mindán órájábanl Hogy egészségét mogóvhassukl Es nonayi fájó aggodalom,, ha botogség fonyogot* - A gondok között átvirrasztott órák még jobban összeforrasztják a házasfeleket. - Es a férj mindennapi munkája, a feleség háztartá 3i és anyr gondjai mellett röpülnek az évek. A gyermek, aki Victor Hugó szorint a futkosó öröm k özöttünk, a gyermek, 'aki kitágitja a jelent, meghosszabbítja a jövőt, a gyermek növekszik, A kis ember lassan iskolába kerü 1. Megvesz3Zük neki a könyveket,, az olső imakönyvet, melyből az édesany j ít°l tanult imákon kivül már ujakat is tr.nul. - Az olső gyónás, az olső szontáldozás, - Még a logszogónyo'bT szülő is gondoskodik a szép uj ruháról, - Hány esotot tudok,, hogy ahitotlon prolotá r apa lelkét is megkapta, megfogta az oloő szontáldozás gyönyörű ünnepe. - Azután a gimnázium, az ogyetom, önkéntosi esztendő. - Mennyiro kell a j ó szülőnek gyormoke testi és lelki épségére ügyelni, - Óvjuk ökot a rossa barátoktól, a rossz példától. De óvakodnunk koll attól is ? hogy a gyomok otthon rossz példát lásson. No hal»jon a szü léi otthonba.: trágár szavakat, no lásson rossz példa t, szülei civr.kodását, gyűlölködését, tottl«ogo3S 6 gét./Folyt, köv./