Magyar Országos Tudósító, 1935. október/1
1935-10-14 [131]
/Két nagygyűlést tartott Kőbányán a Kereszténypárt. P o 1 y t a tá s.2/ Beszélt még dr.I u r o Ilma, aki szociális kérd esőkkel foglalkozott és a családvédolni törvény megalkotását sürgött o, továbbá Miklós Ferenc és Hi. t o 1 k a y Kázmér, A gyűlést dr.V alkony Foronc rekesztette bo. /MOT/H. —*-A KERESZTÉNYPÁRT JX,KERÜLETI NAGYGYŰLÉSE* A Korosztény /Wolff/ Pírt IX.kerülőt nagygyűlését a KiniZsi-utfeai Kultur-Mozgóban tartották meg; A termőt zsúfolásig megtöltő közönség lolko3 holyo3léosol kísértő a nagygyűlés olső szónokának, dr,H o m o n n a y Tivadar országgyűlési képviselőnek beszédét, Kifejtotto, hogy a Kcreöztónypárt mindig az igazság útját járta,onnólfogva hidegen hagyják azok a gyanúsítások,amelyek arra irányulnak, hogy miatta kellett megismételni a választást. Szólott ezután a párt célkitűzéseiről, rámutatva arra, hogy a krisztusi gondolat kövotőjt Bohaoem az osztályharc, hanem mindig az osztályharmónia mogtoremtéso hovitotto. Foglalkozott a tisztviselő-kérdéssel és ezzel kapcsolatban meg?'llapátotta,hogy a tisztvisolőtársadalom jolonlogá nehéz holyzotón sogitoni olsőrondü kötolosség* A gazdasági javak megoszlásának kérdéséről beszélve, annak a meggyőződésének adott kifojozést, hogy mindon orővol ki koll harcolni azt az állapotot, amidőn a munkát méltó mogboC3Ülésbeh részesítik, mert hiszpn a'munka óppon olyan értékű tónyozőjo a termo lésnek, akár a tőke, Éloson tiltakozott az ellen, hogy a politikai hitehagyottak bárki részéről is jutalmazásban részesüljenek, majd'arról beszélt, hogy a Korosztény párt nem a mindenáron való ellenzékieskedés utján jár, minthogy azonban célkitűzéseit csak ugy valósithatja meg, ha megmarad a tizenhat ővon keresztül követett színtiszta korosztény alapokon, ebből egy jottányit som engodhet#Budap est keresztény népe egyro jobban belátja, hogy az a gondolat,amelyet Wolff Károly indított el, az egyedüli célravezető ut a boldoguláshoz. Különösön látja most, amidőn a külföld államai közül egyre több és több toszi politikája gyakorlati vozértongolyévé a keresztény nomzeti gpndolatot, Ui^yaiiazt, amelynek első hirdetője ós követője Wolff Károly, a Kereszténypárt vezére volt. Fölszólalt a nagygyűlésen M ü 1 1 o r Antal is, aki a középosztály és az iparos társadalom problémáiról beszélt, majd arra mutatott rá, hogy a Korosztény párt egyik legelsőrondü feladatának az ifjúság munkához juttatását tartja, Wolff Károly felszólalósát rondkivüli figyelemmel hallgatta végig a nagygyűlés közönsége. - Sokat emlegetik ma a szabadságot - mondotta - főként a liberálisok, holott soha nagyobb rabszolgaságot nem tudok elképzelni a mai liberális rond szernél. Hát lohot szabadság a nagy tőke—rendszernél? Szabadság csak ott lehet, ahol a lelkeken uralkodik valami és oz nem lehet más, mint Krisztus. Hát lohot az, hogy i szabadság gondolatánr.k hangoztatáséival, a szabadkőművesség és t. kapitalista rondszor érdekébon, mint borjukat a vágóhidra, ugy töröljék az ombefceket a háborúba^ Ez a szabadság? A szabadság szent gondolata a hajdani rór.ai birodalomban szülotett meg, amikor a homokban heverő rabszolgának Krisztus azt mondotta, kolj fel, to embor vagy. Ezt a krisztusi szollomot kell megvalósítani a közéletbon is, Es abban ne harcoljon más, csak az. aki igazán Krisztus szellőmében él. Most súlyos háborús idők járnak, do vájjon K r isztu3 hivei-o azok, akik a háborút akarják? Nom azok, egyéni célok szolgáltak sogitségéro a háború korcsztül-vitelónok. Az olaszok mellett, akikkel szombon szimpátiámnak mindig kifejezést adtam,most megragadom az alkalmat annak,hogy teljes szimpátiámat fejezzem ki az angol ( nemzettel szombon is. Irántunk érzett szimpátiájuknak már a múltban is Q sok tanújelét adták. Az én vonzalmam tohát roális alapokon nyugszik, /folyt, köv./
