Magyar Országos Tudósító, 1935. október/1

1935-10-10 [131]

A P..JTZÜGYI BIZOTTSÁG FOLYT AT ÓL.é,GOS ÜLÉSE. A pénzügyi "bizotts.£ folytatólagos ülését délután öt órakor nyitotta dog L a n o t t o Karoly alpolgármester,A zárszó jogán T eme s v á, r y László reflektált Párkány Frigyesnek a vita során elhangzott szavaira, majd az elnök szavazásra tette fel a kérdést, olfo \odja-o a "bizottság a költségvetéstervezetet a részletes vita e-lapjául* Miután a többség ilyen értelemben nyilatkozott, a polgármester nevében L i "b e r Endre alpolgármester válaszolt az általános vita soron "beadott indítványokra, Temesváry Laszlé két inditványat kiadták a polgármesternők. P á r k á n y Frigyesnek a svábhegyi autóbuszforgalom tárgyában tott javaslatát, nemkülönben az óbudai hid építésének megsürgetésere tett inditványat elfogadták. Hozzájárultak Révész Mihály azon inditvanyához is, amelyet az üzemi tarifák reviziéja tárgyában tett, de clfore.dták Müllcr Antal többrendbeli inditványat is, amelyot a kisiparosság erdekében terjesztett elő, A Bonéczi László által beterjesztett indítványok közül hozzájárult a pénzügyi bizottság .ahhoz,amoly arra vonatkozik, hogy a polgármester az adómogosztás kérdésében folytasson t -rgyalásokat, A többi inditványt kiadták a polgármesternek. Ezután megkezdődött a költségvetés részletes vitája. Az első fejezethez /álte.lanos igazgatás/ először B á n ' c z i László szolt. Sürgette a státusrondezóst, majd a kerületi szülésznők és javadalmi őrök helyzetének megj avite.sát kivánta, végül szébahozta az uj elöljáróságok felállítási ügyét, nemkülönben azt kivánta,, hogy a kommün utáni elbocsátásokat kegyelmi alapon revideálják* Csilléry András is állast foglalt a még hiányzé két uj elöljáróság mielőbbi felállitása mellott és Bánéczival szemben azt hangoztattá,hogy a XII.kerületi,talán még sürgősebb a XlII.kerületinél, leghelyesebb lenne azonban mind a kettőt egyszerre felállitani, A kormain utáni elbocsátások ügyével kapcsolatban e.zfa a felfogását fejezte ki, hogy egyéni revizi.'nak lehet helye, de kollcktive ez a kérdés nem tárgyalhaté. Fóglalkozott ezután az egyházi zenekarok és énekkarok ügyével és ezzel kapcsolatban inditványt terj_esztutt be.amelyben azt javasolta., mondja ki a közgyűlés, hogy szükségesnek tartja egy állandó jellegű fővárosi zenekar megszervezését. Láz a r Ferenc a fővárosi Alkalmazottak Segitő Alapjának azt a tervét hozta szóba., hogy magaslati üdülőhelyet szándékszik létesiteni. Javasolta., hogy ezt az intézetet a klimatikus fekvésű és egyébként is alkalmas Galyatetőn épitsék fel, Beszélt a felekezeti segélyek harmincezer pengős csökkentéséről is és azt javas olt a,hogy attól tekintsenek el. M ü 1 1 e r Antal a hadirokkantoknak előnyben részesítését kivánta a fővárosi üzemeknél, majd elismeréssel emlékezve meg a fővárosi tisztviselői és alkalmazotti kar szorgalmas munká.jár'l,azt indityányozta, hogy a segélyekre és jutalmakra felvett összegeket emeljék. B r ,' d y Ernő is a segitőalapi építkezésről beszélt és azt kivánta, hogy az üdülőházat Budapest területén, vagy a Svábhegyen, vagy Tv jánoshegyen épitsék fel. Megsürgette a kerületi elólj ej: és ág ok építését és a kerületi választmányok működésének' megkezdését. P e y c r Koroly helyesléssel fqga.dta, Müllor AntaJLxiak a hadiroklcrjitalc tamoge.tására vonatkozó j avas lat át, de arra hivta fel a polgármester figyelmét, hogy élelmes emberek visszaélnek és ugy igyekeznek közsz:Alitásokat elnyerni,hogy stróhmannként he.dirokkontokat szerepeltetnek. Tilt.lcozott a kegyúri terhek emelése ellen. Révész Mihály aziránt érdeklődött,hogy a fővárosi törvény értelmében 'tdolgozando szabályrendeletek munkája mennyire haladt előre. S z ő 1c c Gyula a felekezeti segélyeket illetően v leszólt Pcyer Károlynak és kifejtette, hogy a kegyúri kötelezettségek és a foi> lekezeti segélyek között óriási különbség van. Oda—konkludolt ^hogy mi7 vei e-z egyházai: óriási szolgálatot tesznek o hitélet fejlesztesővel,ép,^_pcn ezért minden lehető áldozatot meg kell hozni érdekükben./fjolyt .köv^