Magyar Országos Tudósító, 1935. október/1
1935-10-09 [131]
A •féNZ'"'?GYI BIZOTTSÁG FOLYTATÓLAGOS ÜL. SE, A szerdai vita első szónoka B r ó d y_ Ernő volt,Egy áránál hosszabb beszédben foglalkozott a költségvetés kapcsán a főváros aktuális ügyeivel, azt hangoztatva, hogy ha Budapest ezidoszerint deficites költségvetést kénytelen is produkálni, ebben nem az adminisztráció a hibás, hanem azokaz intézkedések, amelyek következtében nem szorosan vett fővárosi feladatok ellátását is a törvényhatóságira bízták. A fővárost illetően az utóbbi évek folyamán mostoha elbánás mutatkozik^ ez egész sereg példával bizonyítható* A kórházi ápolási dijak hatalmas összegű deficitje volt tulaj donképen a bajok elindítója, emellett azonban azok a gesztiek is sulyosbbitották Budapest helyzetét, amelyek bizonyos kormányintézkedésekot jellemeznek. Igazságtalanság mutatkozik a forgalmiadó részesedés körül,az átmeneti otthonok fenntart r .sa, a törvényes kötelezettség nélkül fenntartott iskolák mind-mind terheket rónak a közületre, A költségvetés egyes kiadási tételeivel foglalkozva, inditgányt terjesztett be arra*hogy az üzemi választmányi tagok tervbevett honoráriumát töröljék. Ezután szótemelt az elszegényedett fővárosi kölesönkötvénytulajdonosok érdekében és azt kérte a polgármestertől, hogy ezeknek karitatív jellegű szubvenciót adjsnak, Megsürgette a hátralévő elöljáróságok felállítását és a kerületi választmányok élotrchivását» A középosztályt erősen sújtó általános kereseti adó mérséklésének szükségességét hangsúlyozta, majd azt javasolt a,hogy a prostitúciót telepítsék ki a Józsefvárosból* Rendkívüli jelentőséget tulajdonit az aktív fővárosi telekpolitikának*mert meg kell akadályozni a lakosságnak a környékre való kiszivorg es a-t, amelynek mpretcire jellemző, hogy harmincöt év alatt százezer főt tett ki,bírált a a Beszkart tarifapolitikáját is és Zclovich műegyetemi tanárt idézve, azt bizonygatta,hogy a vállalat az idegen közületek villanyosutasaira egyetlen nap alatt tizenháromezer pengőt fizet rá. Megsürgette Óbuda szabályozási tervét és az Erzsébet-sugárút megnyitását v A költségvetést nem fogadta cl, A következő felszólaló B A n 6 c z i László volt.Megismételte mindazokat az indítványait, amelyeket már a zárószánadás tárgyalásakor is beterjesztett, Igy elsősorban azt a javaslatát,hogy ^a polgárnősteÉ folytasson az adómegoszlás és az azzal kapcsolatos kórdósok tekintetében sürgős tárgyalásokat az diámmal» Az Alánnal való elszámolás a főváros szempontjából igen nagy jelentőségü.A deficites üzenek vizsgálatára hat tagu albizottság kiküldését javasolta, azzal, hogy ez az albizottság három hónapon belül tegyen jelöntést„Nem fogadta el a költségvetést. Szőke Gyula a költségvetés összeállítási rendszeréről szélt, cáfolva azokat a véleményeket, mintha a kettős könyvviteli rendszer helyesebb lenne r. kamerális rendszernél. Megállapította.hogy a kamerális rendszer jobban megfelel a célnak, mert a fővárosnál nem az a fontos, hogy mennyi nyereség, vagy veszteség van, hanem egyedül az, rendben van-e ?, háztartás, jól gazdálkodnak—o Q Ki jelentette,hogy "bár orcdeti álláspontja, a szanálás terén ma is az, hogy arra nincs szükség, nom ellenzi, ha a főpolgármester szanál, az autonómiának azonban ehhez semmi köze. Ezután a szociális gondoskodás módjairól besző].t és arra a következtetésre jutott, hogy bár az alapelv az kell legyen, hogy csak munka után adjanak segítséget, a munkanélkülieket a főváros ögyedül nom láthatja el kereseti lehetőséggel, Budapestnek a szociális gondoskodás torén különben is egyenesen megoldhatatlan problémái vonnak,Hiába gondoskodik erője minden megfeszítésével az ínségesek ellátásáról.nórzov. tud maradéktolónul megfelelni ennek, mert megállás nélkül özönlenek Budapestre olcörriyék és a vidék ins'gesei»Ho más közületek is hasonló mértékben áldoznának az inség leküzdésére, mint Budapest,, oz nem követ kéznek bc, sajnos azonban orrol szó sincs, Volcxiikóppen ennek a bcó2,enlésnek kellene gátat vetni, mert Budapest szociális téren az eddigieknél nagyobb .ldozatokat mar ol nem bir, y> /folyt, köV./ M ORSZÁGOS LEVÉLTÁR X
