Magyar Országos Tudósító, 1935. október/1

1935-10-07 [131]

BALOGH JENö HIVATALOSAN IS BEJELENTETTE LEMONDÁSÁT AZ AKADÉMIA FŐTITKÁRI TISZTÉRŐL. A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn délután palotájának előad ötömében a szokottnál is diszosobb közönség résztvétolóvol összos ülést tartott, amolyot Pázmány Péter emlékezoténok szentolt. Az ülésen mog jelont olőkelőségok sorában ott voltak: Soródi Jusztinián biboros hercegprímás, az alapításának háromszázédik évfordulóját jubiláló Pázmány Péter-Tudomány ogy otom tanácsa és tanari kara Karnis Gyula ozidoi rektorral az ólén, továbbá mogjolontok: Toloki Pál gróf ny. minisztorolnök, Hegedűs Lóránt ny. miniszter, Ilosvay Lajos, báró Korányi Sándor, Vorobély Tibor, Kenyeres Balázs, a Tudomány ogy otom proroktora, Lonhossék Mihály, az Akadémia másodelnöke és még sokan mások tudományos, irodalmi életünk ro pro zent ánsai 3orából. Az olnöki emelvényen Borzeviczy Albert . jolnök és B a 1 o g h Jenő, az Akadémia főtitkára foglaltak helyet, B o r z o- • v i c z y Albert, miután üdvözölte a mogjolont diszos közönséget, Pázmány Pétorről és a ." i róla elnovozett budapesti tudomány egy otom háromszázévos fennállásáról mondott megemlékezést, - A Pázmány Pétor-ogyotom a napokban ünnepelte háromszázados alapitási évfordulóját - mondotta Borzeviczy Albort, Akadémiánk ós az ogy otom között oly sok és szoros a kapocs, hogy a mi tudományos müködósünkbon is részes, neves tanárokról is mog koll emlékezni. Elsősorban báró Eötvös Lórándról, a-világhírű geofizikusról, elnök-elődömről, azután a másodelnökök sorában nyolc budapesti ogyotomi tanárról, igy éppen jolonlegi má3 0dolnökünkről is; továbbá három kiváló főtitkárunkról, akik mogolőzőlog az egyetem katodráin működtök. Az Akadémia osztályolnöko, Kornis Gyula podig éppen a jubiláló egyetem ozidoi rektora, - A jubileumi ünnepély legnagyobb fényét a nagy alapi tó 03ztorgomi érsektől, Pázmány nevétől nyorto, aki nagy volt mint főpap, mint tudós, iró, diplomata es államférfiú. Erős magyar nemzeti érzés lelkesítette ót oly korban, amikor az uralkodóház iránti hüségot és a birtokaiban megtámadott egyház védolmi harcát valóban nehéz volt összoogyoztotni a nemzoti erdőkkel. Pázmány többek között folismerto Erdély önállóságának fontosságát a magyar alkotmányosság szempontjából. Do élete müvének legtartósabb hatása az irodalomra nézvo volt, amiről mi itt különösen mog koll hogy emlékezzünk. A Nagyszombatban, halála olőtt két évvol tott szózezor forint alapítvánnyal hivta életro ogyotomünket, ahol ugyan a jozsuita tanárok még c3ak teológiát és filozófiát tanitottak, do az alapitásnak legnagyobb jelentősége abban áll, hogy a rövidéletű kísérletek után végro neki sikerült maradandót alkotni. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink ogy etem-alapit ás a i sajnos nom maradtak fenn eo gróf Esterházy egri püspök ogyotomo is mogszünt, Pázmány utódai közül Lósy és Lippay prímások a jogi kar alapítására harmincezer forintot hagytak. A fojlosztés leghatalmasabb tényo Maria Teréziának köszönhető, aki 1775-ben mintegy másfélmillió forint vagyont ajándékozott a Budára utholyozott ogyotomnok, amelynek királyi. kastély át bocsátotta rondó lkozéséro, s egyúttal kibövitetto azt az orvosi karral, 1867-iki időktől már az országos költségvetés is gondoskodott olső ogyetomünkről. Jolenlog már régi Álma Matorünkkol együtt három ifjabb ogy otom is működik a magyar tudomány fojlesztéso és terjesztése áldásofs munkájában, azonfelül a tudományt szolgálja a József Nádorréi elnevezettbmüszaki és gazdasági ogyotomfknk is. I A nagy tetszéssel fogadott elnöki mognyitó után a mogjolont olőkefl.ő közönség lelkesen ünnepelte Borzeviczy Albertot, majd az ülés az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsba a tragikus hirtolonséggol elhunyt Gómbocz Zoltán osztályelnök holyott Pintér Jonőt, az Akadémia rondos tagját küldte ki. A választás után az összos ülés B a 1 o g h Jenő ny, miniszter, az Akadémia főtitkárának előtörjesztésében folyóügyokot tárgyalt, majd az ÖSSZÖS ülés nyilvános róSzo vógot ért és az Akadémia tagjai zárt ülést tartottak. *U\ /Folytatása következik/