Magyar Országos Tudósító, 1935. október/1

1935-10-07 [131]

HÍREK /Esztergomi országzászló—fölavatás folytatás 1./ Az Országzászló Nagybizottság novóbon L i b c- r Endre Pudapost Székesfőváros alpolgármostoro tartott felavatóbeszédet, amelyben többek között a következőket mondotta: - A tenger ész életben szép ós mélyérte lmü szokás, hogy a gyászoló hajó nem a polgári gyász feketoszinü lobogóját vonja fel árbocára, hanem fenntartja a nemzeti lobogót, csupán félárbocra bocsátja azt, A tengerész, aki vészben, viharban ls tör előre célja felé, gyászában sem ölti magára a reménytelenség fekete köntösét, hanem a nemzeti lobogónak, a nemzeti erő ás öntudat jelvényónok helyéből való elmozdításával jelzi, hogy gyászol. Továbbra is magáénak vallja mindazt az erőt és elszántságot, aminek jelképe u nemzeti zászló, csupán félárbocra engedésével hajtja meg fejét a kérlelhetetlen sors előtt. A magyar országzászló, a Trianon utáni idők legbeszédesebb # legkifejezőbb szimbóluma, ugyanígy félárbócon hordozzfSmorvzeti erő ós öntudat jelét, a gyász jelzése mollett, a nemzet örökkévaló színeit, hlrdoti : itt gyászolnak, ez a gyász magyar gyász, amely nom mond le, amely nem csügged el, hogy ez a gyász nem passzív visszavonulás a tétlen tehetetlenségbe, hanem aktiv cse lékedet,biaró hitvallás a nemzet örökkévaló élete mellett. A magyar országzászlón nincs fekete szila* mert a magyar gyász a nomzoti színekről nem mondhat le, hanem éppen egyszerre hozza emlékünkbe a magyar öntudatot és a magyar bánatot, hogy amikor eszünkbe ötlik a keserűségünk, ne feledkezzünk meg arról, hogy szent kötelezettségekre elhívott magyarok vagyunk, amikor pedig megemlékezünk magyarságunkról, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy gyászolunk, hegy a moA^ylszontagságos Időkben a magyarság ünneplő öltözete a gy ász ruha, EötvoT^ffft "a szentelt fájdalom". —'1928. augusztus 20.-a, a budapesti országzászló felavatása óta az egész magyar földön 3orra emelkednek Q városokban é3 községekben az országzászlók és ma már meghaladja számuk a kétszázat. Halad ez a félárbocra engedett zászló végig az országon, láthatatlan hálóz/Hégt . fonva város és falu között, egymásba fonva a nemzeti színeket ®gy nagy piro3-fohér-zöld lobogóba, mely betakarja az egész magyar földet. Halad oz a zászló ós ma elérkezett ide Esztergom partfokára, hogy hatványozottabb legyen a mi gyászunk, egyúttal hatványozottabb legyen reménykedésünk és bizakodásunk ls. Előttünk hömpölyög o hatalmas folyam, évezredek országútja, amelynek túlsó partján ma Trianon szerint idegenföldet ^mos c hullám. Itt van a helye o^nok az országzászlónak, a magyar Sión ..övében. Ez a hogy, amelynek lábánál állunk, az ezeréves magyar királyság, magyar állami lét, a magyar nemzeti élet ós egyben a magyar művelődés üölcseje.Há Szent István lelke letekint onnan a vároromról, ha megtelik is lelke szomorúsággal a mi gyászunkon, nyugodt bizakodással láthatja lengőn

1 a« ő zászlaját, színeit, címerét, a magyar törhotétlenség jelképelt. Majd igy fejezteibe: - A rómaiak falait az tette lerombolhatatlanná, hogy forró mészbe rakták a köveit. Ez a zászló, rajta az örökkévaló nemzet színeivel, a múlónak hitt és múlónak akart gyász jele lett az a forró mész, amely eggyé, sziklaszilárd .bástyává forrasztja a magyart a magyarral. Az esztergomi országzászló hirdesse minden régi fájdalmunkat, de hirdesse > sryuttal ennek a nemzetnek a szentistváni szellemben való élnlakarását ős ülrdosss a ml törhetetlen bizakodásunkat és reménységeinket. Az alpolgármester tetszéssel kisért avatóbeszédének elhangzása után Szivós-Waldvogol József ny. tábornok, az osztorgomi helyi országzászló bizottság vozotőségo részéről átadta az uj országzászlót Glatz Gyula dr, osztorgomi polgármostormok, majd a turi3ta dalárda és Kőhalmy László dr, szavalata után a kivonult zenekarok ütemérc diszmonot kezdődött i-iog, amolybon közel háromezer iskolai és intézeti növendék, valamint ! mas egyesületi alakulati tagok vonultak ol az országzászló olőtt. /MOT/D.B, am