Magyar Országos Tudósító, 1935. október/1

1935-10-05 [131]

/Kovács Sándor - dunáninnoni evangélikus püspök. Folytatás, /!»/ Raffay' Sándornak volt tanártársa,, 1917-ben az akadémia igazgatója, 1920-23, között a Budapostro menekült toológián tanárkodott, 1923-ban, az Erzsébet Tudomány egyetem akkor felállított soproni evangélikus hit­tudományi karára nevezték ki a magyar protestáns egyháztörténet és az evangélikus egyházjog nyilvános rendes tanárává. Azóta ott működik és most kezdto meg teológiai tanári munkásságának negyvenedik évét. Pozsonyban évtizedes fáradsággal hozta létre az Evangéli­kus Teológusok Otthonát, amelyet sikerült az evangélikus egyház közügyé­vé tonnio, erre a célra nyolcvanezer aranykoronát gyűjtött és huszon­nyolc teológus ingyenho3yének fedozotét biztosította. Fájdalom, a szép pozsonyi intézőt a csehek zsákmánya lott, gyönyörű könyvtárával ogyütt, Masznyik Endrével. Stromp Lászlóval és Raffay Sándorral kezdték mog a n protostóns estók"-ot, a ma már' általánosan oltor jodt és népszerűvé vált vallásos esték legelső formáját, Tevékony munkása volt Pozsonyban Ko­vács Sándor a Kossuth-szoborogyesülotnok is, a Julián-Egyesülettel kap­csolatban fölélesztette a pozsonyi ingyonos magyar tanfolyamokat,ahol teológusok tanítottak neglopőon szép sikerrel, A teológusok számára bo­togsogóly-alapot hozott összo, kedvelt előadója volt a pozsonyi Toldy-és Eötvös-Körnok, általában a pozsonyi magyarság egyik orős kifojozőjónok tartották, s ozórt, valamint a rábízott akadémia függetlenségének kö­mény védolmozéséért a csohok, a pozsonyi magyarság több vezotőjévol együtt, az összeomlás után Morvaországba internálták. Budapesti működős© alatt 1921-ben választották a 19-20-as évek megpróbáltatásai miatt széthullásnak indult Luther-Társaság főtit­kárává, s a gazdasági válság közepette is kiépítette a Luther-Könyvtárt és a Luther-Muzeumot, uj taggyüjtést indított, uj alapra helyezte a tár­saság budapesti könyvkereskedését, A már Pozsonyban megkezdett egyházi iratterjesztést a Luther-Társaság révén fokozott erővel folytatta. Rendkívüli szolgálatokat végzett missziói útjaival. Fel­ismerve az evangélikus egyház diaszporális helyzetét, a szétszórtságban: "szórvány"-ban élő hivek lelki gondozására fordította a figyelmet és minden külonösobb, külső mogbizás nélkül állott bo fáradhatatlan hir­detőjévé az isteni igének, Egyházközségbe tömörítette az evangélikuso­kat a megmaradt Komáromba, Tata-5*óvároson, Almásfüzitőn, Esztergomban, Tatabányán, Ma kétségkívül ő az u,n«" szórvány-kérd és" legalaposabb isme­rője, amolynok bizonysága az Egyetemes Közgyűlés megbízásából,hat esz­tendő munkájával készített, s már saitó alatt lévő nagy müvo is:"A ma­gyar ovangólikus egyház hoüyzottükro , az Egyatomos Névtár: kapcsán. Szakirodalmi müködéso széleskörű agyház-, művelődés- ós irodalomtörténeti kutatásokra, tanulmány okra terjedt ki, 0 rendezte saj­tó alá a Zsilinszky Mihály szerkesztésében meg jelont Magyar Protestáns Egyháztörténetet, amoly e nemben az első összefoglaló könyv volt;e mun­ka keretébon, a XVIII.század protestáns vonatkozásainak feltárásával egyik úttörője volt a történelem uj, szellemibb felfogásának,Ugyanezt az irányt kópvisolik kisebb értokezósoi és ünnepi beszedői is, 'imádsá­gos Könyv"-ébon a XVII-XVIII,századbeli irók imádságait a mognomositett régi magyar,nyoÍven irt saját fohászaival bővitvo legközelebb újra ki­adja, n Kis Éne ke s könyv *-e szintén uj utat tört, általában az ovangólikus egyház^igen népszerű énekköltője, több énoke valóságos közkincsévé vált o, gyülokozoteknok. Évekig szerkesztette a "Jó Pásztor", az "Evangélikus Őrálló, a u Hivatalos Közleményok"c,ogyházi lapokat, az"Evangélikus Csa­ládi Lapot? 1912-től a Luther-Társasáig "Ösvény" c,folyóiratát,A háboru­olőtti osztondőkbon Rákos i Jonő buzdítására számos történolmi el­beszélést irt a "Budaposti Hirlap"-ba, Tudományos ós közéleti munkásságáért a dobroconi Tisza Ist­ván Tudományegyetem rof orma tus hittudományi kara még 1917-ben, a reformá­ció négyszázóyos jubiloumakor tisztelotboli toológiai doktorává avatta, / ogyike az első magyar protestáns hittudományi doktoroknak, . 1900, óta nőo\,f elesége Kéler Ida,Kéler Napóleon. ismert buda­I pesti müépitész leány a. Négy gyermekük van, /Folyt köv /

Next

/
Thumbnails
Contents