Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/2

1935-09-18 [130]

§ § A Magyar Országos Tudósitó jelenti: Szeptember 17. Vitéz Mart o n Béla országgyűlési képviselő, a NEP országos főtitkára Somogy megy ében propagandakörutoe járt, amelynek során kedden Csurgón tartott nagy beszédet. Bejelentette, hogy a kormány a legrövidebb időn belül véglegesen rendezi a gv zdaadóss ág ok kérdését és'megvalósít ja a telepitést, miután ennek anyagi fedezetét sikerült biztosítania. Részletoson beszélt még egy eb aktuális országos problémákról, s a nagyszámban megjelent gazdatársadalom nagy lolkosodéssol hallgatta. A hatalmas tömegbon többen voltak, akik tiztizenöt kilométert gyalogoltak, hogy a gyűlésen résztvehessenek. Még ugyanaznap Nagyatádon a Koron;.-3zálló kerthelyiségében mintegy hétozázf őnyi h Ugat óság előtt ismertette vitéz Marton Béla az általános politikai helyzetet 03 bo jelentette, hogy Nagyatádon felállítják a NEP helyi szervezetét. A gyűlés közönsége nagy lelkesedéssel hallgatta a NEP országos főtitkárának politikai fejtegetéseit, majd dr. N a menyi Miklós indítványára táviratilag üdvözölte Gömbös Gyula miniszterelnököt c Vitéz M a r t o n Béla szerdán Barcson és Szigetváron beszélt még, majd Kaposvárra utazott. /X/ HÍREK —PHILIPPE HENRIOT FRANCIA KÉPVISELŐ ELŐADÁSA A KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN A NYUGTALAN EURÓPARÓL*. Érdokes vondóg jolonik meg szombat délután 6 órakor a Magyar Külügyi Társaság előadóasztalánél. Philippo Henriot a franfia kamara tagja, aki a francia képviselőház egyik legkiválóbb szónoka, fog"lnqu.iétudo Européonno" címmel a Külügyi Társaság meghívására előadást tartani. Az olőedést a Külügyi Társaság tanácstérmében /Országház, XI, kapu/ tartják, /MOT/B —-MEGJELENT AZ "ANYA- E3 CSECSEMŐVEDELEM" LEGÚJABB SZÁMA. ^Az Országos Stefánia Szövetség kiadásában megjelenő "Anya- és csocsemővédolem" ehavi számában Ambrus Tibor hosszabb tanulmányát hozza, amelyben tudományos felkészültséggel fejtogeti napjaink legaktuálisabb témáját, az ogyke-kérdést 0 Az ogyke nemzetközi ogész irodalmát áttekintő tanulmány f o j togetéseinek v égoredmónyo az a megállapítás, hogy az egyke erkölcsi botogsógj az ellon eredményesen csak ugy v édokozhatunk, ha leküzdésére minden erőnket latbavetjük. Megállapítja azonban azt is, hogy az ogyko erkölcsi betegség jellege korántsem jolonti azt, hogy az ellene indítandó harcban csak morális eszközökkel küzdhetünk, mert oz az erkölcsi betegség e*?ak a kifejlődésre alkalmas gazdasági és szociális viszonyok között tud ttírjednip Keresni kell tohát gazdasági és szociális életünk olyan megjavításának módjait^ a moly az ogyko terjodését meggátolja, /MÓT/B . * / ^7