Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/2
1935-09-17 [130]
Hl R E K K szekció -—HÁROM FONTOS PERIÓDUS A VILÁG IDEGENFORGALMÁBAN AZ UTOLSÓ TIZENÖT ÉV ALATT* A Touring Clubok Nemzetközi Szövetsége kedden délután a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében megkezdte érdemleges tanácskozását* Az elnöki emelvényen Hennoberg Henrik svájci egyetemi tanár, elnök, Vermes Gyula alelnök és Duchaine Pál főtitkár, a belga Tourlng-klub elnöke foglalt helyet. Hennebe rg elnöki megnyitójában annak az örömének adott kifejezést, hogy az A.I.T* 1935. évi közgyűlését a magyar főváros falai között tarthatja meg 0 - Budapesten méltán nevezik a nyugati civilizáció egyik legszebb fővárosának, de érdekes, hogy ennek a hatalmas metropolisnak egyben jellegzetessége, hogy magában foglalja a •••kelet tipikus szépségét is - mondotta H enneberg elnöko - Az A.I.T 0-nek jelenleg százegy tagegyesülete van. Azt 1^smondhatnánk - folytatta dr. H"enneberg -, hogy százegy állam idegenforgalmi és turisztikai szervezete tömörült az A.I.T.-be, ez a szövetség tehát behálózza szervezetéve 1 azjegész földgolyót. Majd D u c hUi 1 n e főtitkár olvasta fel rendkívül érdekes jelentését az idegenforgalom világviszonylati helyzetéről, A főtitkári jelentés az utolsó tizenötesztendő Idegenforgalmi történetét három fejezetre osztja. A világháborúban az országrólországra vándorló katonák, mikor levetették a mundért, továbbra is nagy érdeklődést mutattak az idegen népek, Idegen országok iránt # Civllruhába öltözve ők indították meg elsősorban azt a nagy idegenforgalmi fellendülést, amely a háború utáni óvok történetének egyik jellegzetessége volt, 1926 után azonban már az idegenforgalmi krizis jelei mutatkoztak. A devizakorlátozás mind nagyobb nyomással volt a világ Idegenforgalmára, határzárak születtek-. Ahogy megakasztották a pénz és a termékek vándorlását, épp ugy az emberi turisztika elé í?, akadályokat gördítettek. Elfelejtették a világot kormányzó államférfiak, hogy a turisztika nem szórakozás, vagy luxus, hanem szociális szükséglet* Fontos tényező egyben az internacionális pénzforgalomban is. Most az utolsó tizenöt év idegenforgalma történetében már a harmadik periódust érjükc Az államok kormányai jobb belátásra térnek. Látják, hogy ha az utazási lehetőségeket megkötik, az emberi szabadságot nyirbálják meg, az Idegenforgalmat bénítják, országokat izolálnak, népeket elzárnak egymástól, szegénységet és elégedetlenséget támasztanak, mindezzel pedig a békétlenség, a háborús gondolatok magvát hintik el. A dollár zuhanása jelentékeny kihatással volt az Amerika felől eredő Idegenforgalomra, amit különösen Európa érzett meg. Most márazonban e téren ls javulás mutatkozik, de Európa iránt nagy érdeklődést tanúsít ujabban Ázsia és Afrika különböző fajú és szinü népe. A nagy tetszéssel fogadott főtitkári jelentés . természetesen részletesen tárgyalta az A.I.T, időszerű problémáit ^is és érinteti azokat a tárgypontokat ls, amelyele a budapesti konferencián szerepelnek., Az értekezlet elhatározta, hogy 1936-ban Llssabonban tartja meg nemzetközi kongresszusát. Ötvenmillió ember beszél ma portugál nyelven, portugál városban azonban még nem tartott 'az A.I.T. nemzetközi nagygyűlést. Végül Duchaine főtitkár a helyes Idegenforgalmi propagandáról bőszéit, amely szerinte -nem lehet nacionális jellegű* Az ülést dr. Hennebe rg elnök a késő délutáni órákban borelteasstette, a tárgyalást szerdán délelőtt folytatják. Este Marenc hl ch Ottó kormányf őtunácsos, a kongresszus tagjait a Dunapalota szállóban vendégül látta, >KÓ3Őbb az Idegenforgalmi és turisztikai vezérek kAsebb csoportokban újból- felkeresték budapesti esti életének Idegenforgalmi szempontból érdekesebb helyeit és a sokféle nemzetiségű delegátiüg cigányzene és vig poharazás mellett Igyekezett a házigazda magyarokkal és agymás között, a barátságot még szorosabbra fűzi. /MOT/B
