Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/2

1935-09-25 [130]

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /A p olgármestor beiktatása a közgyűlésen. Folytatás /-$J Kszeteió olcsóbbodást okozna, az eddigi tapasztalatok szerint végeredmény kép ujabb drágulással járna

e Nehéz a polgármester helyzeto, a szegénységet ós a szociális ügyeket illetőleg. Az egyik szempont a szociális érzés és az a meggondolás, hogy Budapesten éhező és lakástulan embernek nom szabad lennie, másrészt pedig pénzügyi szempontból, dejkülönösen abból a szempontból kell megtartani a határt, hogy az Oitózkedések no vezessonek dologtalanságra. A főváros e téren eddig ls minden lehetőt megtett. És én is kötelességemnek tartom ezen ügy ágazatra a legnagyobb figyelemmel lenni. Az kétségtelen, hogy Budapesten fedél nélküli és éhező embernek lennie nem szabad. Ezt célozta a szegényházi férőhelyek 340 ággyal való szaporítása és a Plllungó-utcui nagy menhely létesítése is. Változatlan véleményem, hogy a polgármester legfontosabb kötelessége, hogy a város minden dolgozni akaró és tudó,jó polgára munkát kapjon> keresethez jusson. Ezzel természetesen nem Ígérem és nem mondom azt, hogy a munkanélküliséget é meg fogom és mog bírom oldanlj de állítom azt, hogy mlndon eszközzel, anyagi módot akarok teremteni uj* közmunkára, uj munkaalkalmakra, ezt a colt szolgálja a 21 millió beruházási kölcsön ós ezt fogja szolgálni az uj költségvetési és uj beruházási javaslatok i$« De az ls Igaz, hogy a munkanélküliség elleni küzdelem a munkapiac helyzetének és a munkanélküliség méretének pontos ismerete nélkül eredményes nem lehet, mert a rendelkezésre álló és különböző szempontok szerint készített kimutatósok adatai között nagy eltérések mutatkoznak ugy, hogy legfeljebb csak következtethetünk. Központi szegénynyilvántartó és inségmunkós elosztó ^hivatalunk adatai szerint a munkanélküliek száma Budapesten ez óv márciusának végén 52.000

r a szakszervezetek szerint 12.500, a munkaközvetítő híva tulok szerint 32

?

006, az 0TI adatok alapján készített kimutatások szorint 60*164 volt. A rendelkezésre álló adatokból azt következtethetjük, hogy a budapesti munkanélküliség 1932 végén érte el a csúcspontot. Azután lassúbb, majd fokozatos csökkenést mutatott. Ez az apadás 1933-34 márciusa között 8 #-ot, 1934 márciusától 1935 márciusáig 21 $-ot tesz ki. A jövőre nézve feltétlenül szükségesnek tartom a munkanélkülieknek legalább évenként való összeírásét és pedig ugy, hogy a Fővárosi Statisztikai Hivatal a szellemi szükségmunkások igénybevételével^évente egyszer felvételt készítened a munkanélküliekről. Tudom, hogy ideállsabb lenne a munkanélküliek állandó nyilvántartása, azonban a várható nagy költségekre való tekintettel az amúgy sem túlságosan nagy rendelkezésre álló összegeket a költséges nyilvántartás helyett egyelőre inkább a munkanélküliek megsegítésére óhajtom fordítani, A statisztikai felvételre feltétlenül szükség van, mert gyógyítani csak akkor lehet, ha a betegség mérvét pontosan ismerjük, A közegészságügy terén tett kiadósok rom közvetlenül hasznothaí tók« ügy vélem azonban, ma már senki sem kételkedik abban, hogy megfelelő közegészségi intézmények nélkül egy nagyváros élete teljességgel lehetetlen. Éppen ezért továbbra is nagy gondom lesz, különösen a közkórhazakra, s hu nem is gondolok nagyobbarányu kórház építkezésekre, mindent megteszek meglévő intézményeink nívójának megtartására, modernizálására és szükség szerint való kiegészítésére. Sok tennivalót látok a városgazdálkodás terén is. Ezek között egyik legfontosabb az erdőgazdálkodás

w 'mert bár sok erdőnk van, azok fejlesztésétől nem^tekinthetek el. Az idegenforgalom első megindítása kétségkívül a főváros érdeme és hogy mily sikeres volt, bizonyltja, hogy^jelonleg Budapesten valamirevaló szállódul szoba nem kapható. Most már^a tőkének,a szállodai iparnak kell módot teremteni u hotelek kibővítésével, vagy uj szállodák építésével, arra, hogy az idegenforgalmi propaganda folytán ldosereglő idegenek nyugati értelemben jó elhelyezést nyerjenek, mert a legveszedelmesebb ollenpropagandaf&z* idehívott idegen elégedetlenül távozik. Szállodák létre3Í.tósót nem^tartom községi feladatnak, mert az azok vezetéséhez szüksége s mozgékonyság és egyéni tevékonység nem turtozhatlk ogy közület tulaj tdonságai közé. Vmi fővárosunk kulturális és művészetpártoló tevékeny seggét illeti, ha a jelen pénzügyi helyzet fokozott takarékosságra int is, e téren mégis vannak kötelességeink, /Folyt.köv./