Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/2

1935-09-24 [130]

A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG ELFOGADTA A ZARÓSZÁMADÁST. A főváros pénzügyi bizottsága kedden délután folytatta az 1934. évi zárszámadás tárgyalását. A délutáni ülésen L a m p t t e Károly alpolgármester elnökölt, aki napirend előtt meleg szavakkal.méltatta a nyugdíjba távozó Papanek Ernő számszéki igazgató nagy szolgálatait és ér­demeit, s köszönetet mondott neki a pénzügyi bizottság nevében. Ugyan­akkor melegen üdvözölte a számszék uj igazgatóját, Veress UanSt. A zárszá­madás vitájának első szónoka ezúttal B á n ó c z i László volt, aki nyom­ban ki jelenítette, hogy a zárszámadást nem fogadja el, mert politikai okokból és a fennálló rendszer miatt bizalmatlan a főváros vezetősége i­ránt, bór személy szerint telje3 elismeréssel van a polgármoster iránt, A továbbiakban azt kivánta, hogy a főváros vezetősége végro kezdjen ko­moly tárgyalásokat a kormánnyal az adójövedolmek arányos megosztása ór­dekében 0 Haladéktalanul tisztázni kell a kormánnyal a főváros és az ál­lam között fennálló kölcsönös követolósok rendezését, A zárszámadást nem tartja eléggé áttekinthetőnek, kifogásolja a túlzott takarékosságot, a szükségletek túlhajtott korlátozását, amely a gazdasági életre és a munkaviszonyokra káros hatást gyakorol, A közoktatási költségek redukálá­sa súlyos voszedelommel járhat. Megállapítja, hogy egyes üzemek bevételei láthatatlan okokból egyre csökkennek. Ezt is tisztázni kell végre, meg-, felelő vizsgálatok utján. Az üzemi munkások alacsony béreinek további csökkentéséről szó 3em lohot. Sürgeti az üzemeknél az öregségi és rokkant­sági biztositós teljes életbeléptetését. Az üzemekről szólva, foglalkozik a tétényi sertéshizlalóval, amelyet a földmivelésügyi kormány kívánságára vásárolt mog a főváros, most az intézményt mégis a lehetotlenülés ve­szélye fonyogoti, mort a sortéshizlalást a kormány Debrecenbe' akarja akarja koncentrálni, A HÍV megváltása holyos volt, csak szervezeti és gazdálkodási hibák vannak,, amelyokot orvosolni kell. Elismeréssel szólt ' a Községi Takarékpénztórr él, amelynek bot ét állománya állandóan nő, annak a bizonyságául, hogy a főváros közönsége .milyen nagy, megindokolt biza­lommal viseltotik az intézőt iránt. Ezzel kapcsolatban mogemliti, hogy egy most folyó bűnügy tárgyalása során szóbakerült a Községi Takar ék-is, mint olyan, amely a Halász-Bankház szanálásához 150,000 pengővel hozzá­járult,, Folvilágositást kér, igaz-e oz, s mi a magyarázata. Szanálásra semmi szükség nincs, a meglévő hibákat az önkormányzat maga orvosolhat­ja, s óbbon a többségi pártok számithatnak az ellenzék támogatására. Utána dr. D o m é n y i Aladár beszólt, aki nagy szak­szerűséggel, részletesen foglalkozott a zárszámadás összoállitáaBának fi­nánctechnikai kérdéseivel ós szembeszállott azokkal az ellenzéki kriti­kákkal, amelyek a zárszámadás ellon elhangzottak. Rámutatott arra,hogy például a demokrata párt két szónoka más és más konklúzióra jutott a költ­ségvetés ugyanazon kérdésének birálatában. Szakszorüon kimutatta, hogy a zárs*< <V^d ás igenis reális. Az üzemek szempontjából is százszázalékosan megfolol a valóságnak a feltüntetett mérleg. Kifogásolni lőhet ugyan azt, hogy a főváros az üzemek tartalékalapjából nyolcmillió pengőt felhasznált. A zárszámadás mai összoállításának módszerét csak akkor lehetne kifogá­solni, ha valaki jobbat tudna a helyébe. Kifejtotte a kamorális és a kottőskönyvolési r endszer alkalmazásának lehetőségeit,- majd kimutatta, hogy közületek számadásainak vitelénél a kamorális rendszer alkalmazása helyesebb. A főváros zárÓ3zámadá..át n.-n lehet ugy készitoni, mint egy ke­reskedő Imi cég mérlegét, A zárszámadást elfogadta. S z o n d y Károly polgármester válaszolt a fölszólalások­ra és kijelentette, hogy a zárszámadás rendszere mogfelei a törvény elő­írásainak. Ami a Halász-féle bankkal kapcs olatban ^feltett kérdést illo­ti-, közli, hogy annakidején a . TÉ3E a kötelékébe tarto­zó intézotokro bizonyos összegeket vetott ki az emiitett bank ügyoinok ren­dozésóro. A Községi Takarékpénztárra, mint a TÉBE tagjóra, szintén ogy rósz osott, oz a szóbanforgó 150.000 pengő, amoly olól nom zárkózhatott ol az intézet. Sebő Béla főszámvevő adott ozután felvilágosításokat .Az üzemek uj jáértóko lés énéi azért alkalmaztok a közvetlen loirás módszorét, amolyet az egyik szónok a hé tf ői ülésen kifogásolt,- mort a gyakorlat szo­rint ez a módszor helyesebbnek bizonyult. /Folytatása kövotkozik./

Next

/
Thumbnails
Contents