Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/2
1935-09-23 [130]
A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSE. A főváros pénzügyi bizottsága hétfőn delölő tt tiz órakor L a m o t t o Károly alpolgármester olnöklésóvol nagyfontosságú ülé3t tartott, amely nok napirendjén nem kisobbjolontősógü ügyök szoropoltok, aint a főváros 1934, évi zároszánadósa 03 a Dszkrt nagyszabású tőkaemolóso. A:- zárszámadás rövid ismertetése után Láng Lajos volt az olső felszólaló, aki azzal kezdte beszédét, hogy a zárszámadást mindig későn mutatják bo a pénzügyi bizottságnak ugy, hogy nincs mód sohasem a résziétes,.l Q tárgyalásra, Mo3t i3 elkéstek vole. A polgármesteri jelentés, amely." a zárószámadást kiséri - megállapítja ugyan, hogy a polgármesternők "is az a vóloményo, hogy a zárószámadás letárgyalása feltétlonül szükséges. Nagyon örül ennek a megállapít ásnak ós roméli, hogy a polgármester ténylog módot is ad erre. Azután azaal folytatta, hogy a zárószámadá3nak a bizalom kérdéséhez semmi kozo sincs. Teljes bizalommal viseltetik az adminisztráció és a polgármester személye iránt, do mégsincs abban a helyzetben ennok dacóra sem, hogy bizalmi alapon egyszerűen napirendre tórjon ilyen óriási zárszámadás felett, A zárszámadás, véleménye szerint, mai formájában nem érett mog arra, hogy letárgyalják, A pénzügyi bizottság már évekkel ezelőtt állanfióan hangoztatta ós Wolff Károly is megállapította annakidején, hogy az üzomi kérdésben sonkisem ismeri ki magát, ezért küldtek ki a múltban hatos vagy 12-BS bizottságokat az üzemek megvizsgálására. Ez a helyzet az üzomok tekintotébon nem változott ma sem. Az üzemek kérdésében nom lehet tisztán látni, a zárszámadást megfelelő előzetes vizsgálat nélkül letárgyal ásra nem tartja alkalmasnak^ felemliti, hogy egyes üzomoknél egyáltalában nem respektálják a törvényt, Igy pl, előfordult, hogy egyik részvénytársasági üzemnél igazgatósági tagoknak az üzemigazgatója egyszerűen mogtagadta a felvilágosítást, amihoz az igazgatósági tagnak a kereskedelmi törvény szerint leghatározottabb joga van. Az üzemek zároszárcadá3ával foglalkozva Láng Lajos ezután azt fejtegetto, hogy az üzomek ujjáértókolóso, amit már tiz éve sürgettek, tényleg megtörtént ugyan, de a leírásokat helytelen módon hajtották végro. Az üzomok vagyonából az ujjáértókolós révén negyvenkétmilliót leírtak, de nagy hibát kövottok el azáltal, hogy ezt a leírást ugy eszközölték, hogy megszüntették a tartalékalapokat és közvetlenül a beruházott tőkéből eszközölték a leírást. Ez a mód ellenkezik az 1930-as fővárosi törvénnyol, amely határozottan kötelezővé tette aZ ujitósi alapok létositósét. Kéri, hogy kritikájában ne tekintsék az ellenzéki politikust, mert a legteljesebb tárgyilagosság vezeti. Újból hangoztatja, hogy a zárszámadás mai formájában nem alkalmas a lo tárgya lásra, ezért kéri, vogyók lo a napirendről ós az üzomi zárszámadások átvizsgálására delegáljanak a pénzügyi bizottságból egy hatos albizottságot, S z o n d y Károly polgármos tor nyomban válaszolt Láng Lajosnak ós hangoztatta, hogy feltétlenül hivo annak, hogy minden nagy kérdéa a legtoljosebb megnyugvással legyen olintézve és igy nem lenne semmi kifogása a hatos bizottság kiküldése ollón som. Azonban most rendkívüli körülmónyok folytán nagyon kifogytak az időből, rövidesen megkezdődik az 1936-os költségvetés tárgyalása ós furcsa helyzet volna, ha a jövő évi költsógvotÓ3ről a zárszámadás letárgyalása előtt tanácskoznának, A polgármester után Láng Lajos újból fölszólalt és felvilágosítást kért aBra, hogy romélhotő-o a zárszámadás megfolelő átdolgozása. Most Lamotto Károly alpolgármester adott felvilágosítást, amelyben megállapította,hogy Láng ténylog csak egy formát kifogásol és nem a zárszámadás lényegét. Az adminisztrációnak a zárszámadás összeállításánál az volt a célja, ^hogy az üzomok helyzetét minél jobban megvilágítsa, és nem az ollonkoző. Láng Lajos ismétolt felszólalásával arra hivta fol a főváros vezetőinek figyelmét, hogy ő csak a törvény előírásához ragaszkodik, egyébként a zárszámadást egy nap alatt is át lo'hotno dolgozni, Szendy polgármostor é$ Lamotte polgármostor folvilágositásai után Láng Lajos rószlotoson foglalkozott a zároszámadóssal, Elismoyéssol szólott a zárszámadásról, amely nagy szakszorüséggol készült, A SS,100.000 pengős deficitot szerinte kön nyen ol lehetett volna tüntetni á,z Elektromos Müvek hozzájárulásának folomolésével,, amire az üzem mai helyzete mellett mog is van a'mód,.
