Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/2
1935-09-23 [130]
E 0 Y H A Z I HÍREK VASÁRNAPI ESEMÉNYEK A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUSSÁG PÁPAI GYŰLÉSÉN. • Darányi és Lázár miniszterek is résztvesznek a tunácskozáson. Pápáról jelentik: Vasárnap reggel nyilt meg a Dunántúli Református Bgyházkorülot ozévi közgyűlése, a főiskola dísztermében. • Medgyasszay Vinne püspök-elnök imádkozott, Balogh Jenő dr. f ögondnok-elnök bevezetőt mondott, G y 6 r y Elemér, az uj egyházkerületi lelkészi főjegyző hivatali esküt tett, Balogh Jenő üdvözölte a főjegyzőt, aki érdekes szavakkal mondott köszönetet n gyüleko zo te ]{., bizalmáért. A megalakulás formaságai után elparentálták az egyházkerületnek éppen vasárnap roggol elhunyt világi tanácsbiráj át, S á r k ö z y Jenő földbirtokost. A templomban ezután tizenegy ifjú lelkészt szentelt fel Medgyasszay püspök, Győry Elemér egyházkerületi főjegyző prédikált. A főiskolai igazgatótanács tartott ülést ezután Darányi Kálmán dr. földművelésügyi miniszter és Vargha Kálmán esperes, gondnokok elnöklésével. Délután megérkezett Pápára az egyházkerület másik mlnisztertagja, Lázár Andor dr. is, továbbá Szász Károly, a képviselőház »gykorl elnöke, Löke Károly felsőházi taggal élén valamennyi osposros, Csajághy Károly és Hodossy Ernő kúriai tolrák, Horváth Lajos ny. alispán, Jókay-Ihász Miklós volt képvlsolő és mások. Az egyházkerület lelkészei vasárnap délután értekezle tet tartottak, Meagyasszay püspök elnökletével, aki megemlékezett boldogomlékü olöd£jéről, Antal Gézáról, Pongrácz József d3"r. pápai teológiai aélkadémial tanár pedig emlékbeszédet mondott a néhai f őpásztorról. Beállította Antal Gézát a dunántúli . reformátusok nagy püspökei sorába, 3 mint egykori tanítványa, megindult hangon emlékezett róla, magasztalta Antal Géza pénzügyi zsenijét, amelyet nagy nyelvtudásával együtt állított az egyház szolgálatába, méltatta mint diplomatát, egyházpolitikust, Írót, filozófust és a pápai iskola jóltovőjét, A nagyhatású emlékbeszéd után N é m e t h Károly keszthelyi lelkész a hercegprímás Ismeretes törvényjavaslatáról adott olő # Az ma már el sem képzelhető' - mondotta az olőadó -, hogy ne az állam legyen a jogalakotó és jogfenntartó hatalom. Idézi Apponyl Albert grófnak egyik 1890-ben tartott képviselőházi bőszedét, amelybon erről a kérdésről igy szólt a nagy államférfi: "Állam és egyház szempontjából egyaránt szükség van arra, hogy az állam a maga jogrendjét egészében önállóan építse ki, a családijog és a házasságjog terén ls. A nemzeti egység érdeke föltétlenül megkívánja, hogy egységes jogrend foglalja magába az állam összes polgáralt, h.ogy ne legyen az állampolgároknak ogyotleh része sem, amely az általános jogrenden kívül áll..." 1892, november 25,-én pedig ezt mondotta Apponyl Albert: "Arról nem 13 álmodhatik senki, hogy az egyházak közötti visszavonásokat szanálni lehessen azzal, hogy az egyik egyház házassági jojgát Ismét dominánssá tegyük és a többi ogyházak felett privilégiummal, t-ulhatalommal ruházzuk fol. Aki ilyon törekvésokot, terveké te forralna, a.z tudtán kivül vagy öntudatwsan az ország be lbéj .éj ének legvoszedelmeseTbb ellensége volna..." Apponyl szorint sem kívánatos tehát - folytatja Németh Károly előndió, - hogy kétféle háziasságjog legyen és fejtegetései végón a következő határozati javaslatot t»orjosztetto elő. - "Az ogyházkoröületl lelkészértekezlet nem tartja kívánatosnak, hogy a házassági jog szabályozásának hatáskörét akár részben, akár egészbon kiadja kezéből az á llamhatalom, az egyházak ma már nem jogalkotó közüle "fcofc az állami élotbom. Őrizze ós építse tohát a jogrendot maradék néll^i a szuverén magyar állam, az egyházak pedig építsék ós tartsák fenn ^ *j 0 erkölcsöt, & tiszta éUotet és tartsák tiszteletben az egymás alcal noo.£ ldott házassági viszonyt,, mert ez az igazi hathatós védelme a családn^ a ^ ugyanekkor pedig kívánatosnak tartja az értekezlet az ogyházP olit hka 1 törvények továbbfejlesztését olyan Irányban, hogy a vallásfoL: ' lr(? Czotek ogyonjoguságát 03 békéjét a mainál erőteljesebben biztosítsák.* f/fr ^°^* kÖVi/ OftSZAGOS LEVÉLTÁR á ff
