Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/2
1935-09-21 [130]
EGYHÁZI HÍREK /MEDGYASSZAY VINCE REFORMÁTUS PÜSPÖK JELENTÉSE A FELEKEZETKÖZI FRONTRÓL* Folytatás ./ A felekezetközi bókot *• igy szól tovább Modgyasszay Vince püspök - megteremtheti a bolsevizmus is, u halál némasága általi megteromthotl a fajelmélet uralomrujutása is, az egyéni hitnek az államparancs kényszere ulá törése által, - do tökéletes, boldogságru-vezető formájában csak a legnagyobb' világhatulmasság: a krisztusi uj parancsolat, az emberszeretet valósithatja meg. Ezt az utat keressük, ezen a keskeny ösvényen járjunk! - Mi nagyon könnyen, mondhatni minden korlátozás nélkül a fajiság ^uj, nemzeti vallásának zászlója aló sorakozhatnánk, mibennünk a származás legszigorúbb vizsgálata sem igen találhatna kivetnivalót; de mi most is csak - mint egy nagy egyházi férfiú a budapesti augusztusi világkonferencián mondotta -: "Krisztust vála,sztjuk" , vele akarunk élni is, halni is,- hogy örökéi tünk legyen. Nagy szerencse e boldogtalan időkben, hogy az Istenadta józan magyar nép, a falvak magyar nópo a vele ogyütt élő, nem egyszer ... nehéz próbák súlya alatt vule együtt sorvadozó másfele keze tű lakostársát ma is " atyafi" -nak hiv ja, vele egyetértésben ól. Ha ez az, egyetértés ls felborul, akkor csak Isten különös kegyelme mentheti meg ozt a nemzetet a végpusztulóstöl, de életre akkor sem lesz érdemes... Medgyasszay püspök drámai helyzetjelentése erőteljes mondatokban folytatódik u.« államhoz Való viszonyt tárgyaló fejezetnél ls: ~ -Magyarországon - úgymond Itt a püspök - ma államvallás, vagy uralkodó egyház nincs. Minden történelmi egyház a viszonosság ás egyenlőség jogalapján áll. Bizonyos azonban, hogy a római katholikus egyház az "elscszülöttség" és történelmi hagyományok jogán bizonyos, kiváltságokat élvez. Ezeknek ellensúlyozására, az u.n. liberális korszakban, az 1848. évi XX. t«« részleges végrehajtása elmén, a nemzet nagy gazdasági és kulturális fellendülésiével kapcsolatban különböző elmeken, leginkább az iskolai célok megnövekedőtt szükségleteinek fedezésére a protestáns egyházak, ezek között a ml református egyházunk ls tekintélyes állami segélyösszegekhoz jutott. Ennek következménye lett azután az állam hajójához sokféle kötelékkel való hozzákapcsolódés, ugy., hogy az egyiknek emelkedése, vagy sülyodése különösen pénzügyi tekintetben elodázhatatlan hatást vált ki a másik életében is. k konjunkturális évek elrepültek és a jórészt az iskolafentartók ternére megalkotott költséges reformok elhordozása ma már teljességgel lehetetlen. Különösen itt a Dunántúl, ahol a klc3iny egyházközségek ma már a lét és nemlót alig elválasztható határán vergődnek. Pedig - zt még legelfogultább ellenfeleinknek 13 el kell ismerniök, hogy a ml dunántúli színmagyar gyülekezeteink megannyi kicsiny fellegvára a maroknyi magyarságnak és a magyar állameszmének azokkal a támadásokká 1 ós áramlatokkal szemben, amelyek legújabban éppon Nyugat felől, de köröskörül ls nagy hatalommal megindultak. Nem kérünk kivételes elbá,nást, jogérzetünk ós önérzetünk ls tiltakoznék annak elfogadásától. Csak azt kérjük, hogy tanintézeteink fennállása, működése, sőt a reformkorszak célkitűzései szerinti fokozatos fejlődése lehetővé tétessék, s hogy tisztviselőink közül a legnagyobb nyomorúságot szenvedők legalább OJ setről-esetre a szerény megélhetést biztosító állami se gélyben részesülj enek. - Az elemi népotktatás terón necsak igérje^a reformkormányzat, hanem végezze is el, még-pedig a legközelebbi teendők közé sorozottan^az elemi népiskolai oktatásnak az e gész országban minden lakosra, minden városban és községben arányosan kivetett kultúrádé által való fedezését. Az állam pénzügyi helyzete ebben akadályul nem szolgálhat,, mert az^egész reformmunka nem az Báliamkincstár külön megterhelésével, hanem az állampolgárok Iskolai terheelnek arányosításáva l lesz megvalósltan0 á6 ,> u Sy» hogy egy bizonyos rÓBzen . az eddigi meglehetős tehermentesítés^ / masrészen pedig a túlterhelés ki küüszöb öltés sók. Ugy hiszem, ezek a kiva) nalmak méltányosak is, teliésithéVtők is. /MOT/F A \ (0
