Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/1

1935-09-13 [129]

/ A VIDÉKI ÜGYVÉDI KAMARÁK FELTERJESZTÉSE. Folyt a t á a "U/ - Munkánkat nohoziti az a körülmény, hogy a tervezethez nincs indokolás fűzve ós hogy a tervezet túlságosan sok részlet szabályozását tartja fenn rendeleti útra. E két gátló körülmény ellenéi-e is a balassagyarmati, szegedi és szolnoki kamarák kivételével, amelyek az úgynevezett szabad-ügyv^édség rendszerét helyeslik, örömmel es megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy a tervezetben Nagyméltéságod elvileg a korlátolt létszámú ügyvédség rendszerét tette uagáévá

0 Az ügyvédség legfőbb betegséget jelenté túlzsúfoltság megszüntet és ének meggyőződésünk szerint az o gyet len orvosszoro ugyanis a fölvétel korlátozásának törvényi deklarálása. Ha azonban az uj ügyvédi rendtartás valóban sogitoni akar, ozt a célt csak ugy érheti ol, ha a korlátozott létszámú ügyvédség rendszerét nem fakultativ, hanem kötelező formában maga deklarálja ós e kérdésbon nem várja a kezdeményezést az egyes kamaráktól, ami csak örökös vitáknak, óllandésuQ-ó visszavonásnak és mindenképpon kerülendő egyonotlenkedéseknok lehet az el nem tömhető forrása. Ugyanígy a legnagyobb nyomatékkal kell már itt leszögeznünk azt az álláspontunkat is, hogy nom érthetünk egyet a tervezetnek azokkal a rondolkoZcseivol, amolyek a tagf elv étel sorrendjét szabályozzák, A mi moggyő« ződésünk az, hogy ebben a kérdésbon - az autonómia szabadságának legteljesebb biztosítása mellett,- ogyodül és kizárólag objektív kritériumok érvényesülhetnek és hogy a sorrend meghatározásánál a törvény taxáié rendelkezései nem mellőzhetők, uort a felvétel sorsdöntő kérdésében nemcsak minden önkényeskedés lehetősége zárandó ki, hanem még a mérlegelés szabadsága is a képzelhető logkimoritőbb' és legpontosabb törvényos szabályozás utján a minimumra csökkentendő

c — Szorosan kapcsolódnak ehhez a kérdéshez a tervezet 31, §-ában foglalt rendelkezések,, Kivéve az egy ot len kecs kom éti ügyv édi kamarát, amoly ebben a kérdésben ugy a reienktől, mint a tervezetétől eltérő álláspontját külön f oltor jos ztésben fogja kifejteni, abban a moggyőződósben vagyunk, hogy a 31. §, faji, nemzetiségi és felekezeti különbőztotósero 3em szükség, som indok nincs, sőt, hogy ez a e.egkülönbözte tés - he. bokorul e- magyar Corpuo Juriaba,- a maga példaadásával elszakított véreinkre uj szenvedéseknek az özönét zúdíthatja és Szent Is tv ón birodalmán' k .mindny í.junk által roméit .és óhajtott hely re állit ásat is a legnagyobb elértekben ekadalyozai alkalmas, Olyan magas szoxxomi, erkölcsi és nomzoti s zinvonaIon álló testülettől, mint ez ügyvédi kamara, joggal ol lehot várni, do egyben fel is kell róla tételezni, hogy mindig csak az arravalóságot, az erdőmet, a szellemi ós jellembeli kvalitásokat ingja szem előtt tartani tagjainál. Arra mutatunk rá, hogy ez a törvényi intézkedés a legmorovcbb e 11. ntétben áll egyik .alaptörvényünkkel, emolyrPk bovozotőozavai szerint "Magyarország összes honpolgárai az r lkotűány alapelvei szerint is politikai tekintetben ogy nemzetet képeznek, az oszthatatlan, egységes magyar nemzetet, amelynek Magyarország miiiöon polgára, bár::oly nemzetiséghez tartoznék is, egyenlő jogú tagja." Mindezeknek a noggoneolásoknak a z alapján kérnünk koll Na gyn élt óságodat, hogy ozt a szakaszt a, törvényjavaslatból térölni méltóztassék, Minden fent art ás nélkül és a logtoljosobb mértékbon helyeseljük azonban a tervezetnek minden intézkedését, amely arra irányul, • hogy az ügyvédi kamarába csak erkölcsi szempontból minden vonatkozásban kifogástalan személy ok vétethessenek fol, Do nom ho lyoso Ihet jük, ha a szarintünk is szükséges éé kivonatos szelekció vagyoni szempontokhoz igazodik, wjert c vagyoni szelekcióba z s gyik legegészsógtolon ebb es logigazsógtalánabb szeloktálási módnak kell tartanunk. Ebből c nézőpontból vagyünk kénytelenek kifogásolni a tervezetnek az Ügyvédi óvadék letételére von.-tkozó rendelkezéseit. Örömmel tudjuk üdvözölni ;.z ügyvédi kamarák országos bizottságának fölállítás árt. von .tkozó rondclkezésoit a tervozetnok, mort ezokbon a rendelkezésekben az rtutonónia továbbfejlesztését és fokozatos kiépítését kell l-tnunk. De i.-.ér .helyütt som hallgathatjuk el azt az aggodalmunkat, hogy a torvezet a felvétel kérdés ében fa le bboz ési férve: ként az országos bizoetság elnökét jelöli meg és igy egy kollégium által e.egnozott határozat f ilülbirálásának a jogát egyetlen személyre ruha zza, v tj, /Folytatása kö/etkozík,/ ORSZA(;OS U;VÉMÁR fi/