Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/1

1935-09-10 [129]

NAGYGYŰLÉST TARTOTTAK BALATONFÜREDEN A BALATONI SZÁLLODA ÉS FEN SIÓ TULAJDONOSOK. A Ealatoni Szálloda- és Pensló Tulajdonosok Egyesülete most tartotta Balatonfüreden ezévi szakmai nagygyűlését .á nagygyűlést a fürdőigazgatóság dísztermében tartották meg, amely teljesen megtelt a vendéglátó iparosokkal, Kiknek sorában minden balatoni fürdőhely képviselői helyetfoglaltak ós képviseltette magát HévlzQflürdő is.A nagygyűlést Oláh Gyárfás Mihály és Haas Imre alelnökök vezették, 'jnig' az egyes javaslatokat Sándor Imre, az egyesület igazgatója ismertette. A gyűlés ílénk és szakszerű hozzászólások után egyhangúlag hozta meg határozatait, molyok javarésze az aránytalan közterhek orvoslását célozta.A felszólalók megállapították többek között,hogy a házadóalap a Balaton mentén aránytalanul magasabb, mint a f őv'rosl szállódáknál. Elhatározták, hogy ugyanúgy, mint a fővárosi szállodák évekig tartó küzdelem után elérték az adóalap méltányos mérséklését, - dr.Ertl József javaslatára - a balatonkörnyéki szállodák tulajdonosai is következe te son küzdeni fognak az adóalap megállapításának rendezéséárt. A nagygyűlés élesen állásfcfoglalt a zugpensiók ós & közüzemek méltánytalan versenyével szemben és az illegitim verseny megszüntetése érdekében megfelelő rendszabályok Sletbe léptetését sürgették .Elhatározták, hogy az üzemköltségek csökkentése érdekében kérik a villanyáram szolgáltatási dijának legalább ötven százalékos leszállítását, mert a Balaton mentén a villanyáram háromszor olyan drága, mint Budapesten. A nagygyűlés tagjai kifejezésre juttatták azt,hogy a Daia^ton idegenforgalma, - mely a kincstárnak, de az egész ország közgazdaságának egyre számottevőt hasznot szolgáltat - kizárólag a balatoni szállodásipar megerősödésével teljesítheti feladatát, nem szabad tehát mellőzni a szakma érdokolt,s éppen ezért az illetékes hatóságoknak meg k 11 hallgatnlok a jogos kívánságokat és sérelmeket. /MOT/Szm. FOLYTATTA TANÁCSKOZÁSAIT A NEMZETKÖZI SINÉRTEKEZLET.A Nemzetközi Slnértekezlot három n^pj- ülésezik a Műegyetem fizikai épületének előadótermeiben dr. Ros, zürichi egyetemi tanár vezetésével, dr.Michuilich Győző műegyetemi professzornak, a Magyar Anyagvizsgálói! Egyesülete elnökének, továbbá dr.~z~.k6 Miklós mérnöknek és dr.Vér Tibor műegyetemi magántanárnak közreműködésével. Legutóbb kilenc előadó a sínek gyártásával és a nagyszilárdságú sínek kérdésével foglalkozott. A motalurglal és szilárdsági kérdések mellett - melyek mint a síneknek üzembiztonsági és tartóssági szempontból való használhatóság f. lytán kerültek a tárgyalás homlokterébe - nagy súlyt helyezett minden előadó a gazdaságosság kérdéseire lse Ez ^nnál inkább is a z összes tárgyalások homlokterébe került, mert ma az autónak, mint a va sut v. rse ny társának előretörése lgon nagy mértékbon indokolttá :.<-szi ezt* A tanácskozások folyamán a krngrc sszus külföldi résztvevői megt kintették a Közlő kezdési Muzeumot is, ahol Samurjay Lajos- ismertette a múzeum történetét és bemutatta annak gazdag anyagát. A továbbiakban a külföldi és hazai előadók a sínek belső feszültségének kérdésével foglalkoztak előadásaikban, Így többek között a sínek elridegedásét, öregedését, továbbá a sínekben keletkező e.pró hajszálrepedések Idejekorán való f- Lfledezését tárgyalták. A kongresszus keretében megkezdődött a slnkötések tárgyalása is, mely ugy biztonság, mint gazdaságosság szempontjából igen fontos. A slnkötések közül a hegesztéssel létesített kötések azok,amely^bk ma uz érdeklődés középpontjában állanak. A konferencia előadói ismertették a különféle hegesztésű slnkötésekot, az azokban keletkező feszültségeket és azoknak az ismételt igénybevétellel szemben való e llenállóképességelt. E hegesztési sinköt esőkkel kapcsolatban - hosszú sínek dilatációs kérdései is a megbeszélés tárgyát kép zlk, m> ly>;k szintén a felépítmények fontos problémái közé tartoznak. /f lyt. köv./