Magyar Országos Tudósító, 1935. augusztus/2
1935-08-19 [128]
Budapest, 1934* augusztus 19. XVII. évfolyam 187,szén. EGYHÁZI HÍREK PROTESTÁNSOK ISTVÁN KIRÁLY NAPJÁNAK TÖRVÉNYBE-IKTATÁSÁÉRT. Muraközy Gyula feltűnő prédikációja a Kálvin-téri templomban. Tudvalévő, hogy a protestáns egyházak hivatalosan , templomaikban eddig nem ünnepelték meg a honalapitó király^ I,István emléknapját. Ennek a helyzetnek megváltoztatása érdekében, a R a v a s z László dr,püspök főszerkesztése ée Muraközy Gyula lelkész felelős szerkesztése alatt álló legnagyobb kálvinista egyházi újság, a H Református Élet" már évekkel ezelőtt mozgalmat inditott, azt kivánta az előkelő orgánum, hogy az országgyűlés hozzon törvényt augusztus 20,-ának nemzeti ünnepéé nyilvánítására, Most, az évforduló küszöbén, a Kálvintéri templom vasárnapi istentiszteletén élőszóval is kiállott régi gondolata mellett a kiváló egyházi férfiú, Muraközy Gyula szerkesztő-lelkész, s Mózes Il.könyve XXXII.részének több verse alapján, feltűnő és megragadó prédikációban szólt az időszerű problémáról; - Mindnyájan érezzük - kezdett beszédébe Muraközy Gyula lelkész -, mennyire helyes volna, ha a magyar állam jobban és szólesebbköruen biztosítaná az első magyar király, Szent István emlékét, nem volna szabad megelégedni azzal, hogy csak a legnagyobb magyar keresztyén egyház ül ünnepet ezen a napon. Ha egyszer a törvényhozás ezt a napot egyetemes nemzeti ünneppé nyilvánítaná, akkor ennek a hazának kétmilliónál jóval több evangéliumi hitű keresztyén polgára kitárná előtte szivét és templomait, s egy nagy, mindenkit összefoglaló nemzeti vasárnap lenne István király napjából. Mi, református kereszt:/én magyarok áldjuk az Istent, hogy Szent István király kezével nemzeti epületünk erős fundamentumát épitette meg, sőt, hogy őáltala az egyetemes keresztyénség történetéhe néhány fényes sort irt... - Bátran mondhatjuk első királyunkat Szent Istvánnak mi is, hiszen a magyar nemzet egy-egy jelzővel emeli ki nagyjait, mondván/>Könyves Kálmánt,^Igazságos Mátyást''és igy tovább. Abban az érte lemben, hogy bűn nélkül való, hogy tiszta, hogy megváltásra nem szoruló: csak az Isten szent, de abban az értelemben, hogy valaki a maga szegény,törékeny életét Istennek szentelte, az 0 kezébe tette le: az anyaszentegyház minden hivő igaz tagja szent. Szent István példájából mindaz, ami Krisztusra mutat, a mi kincsünk is. - István királlyal kezdődik meg az égőszivü, Isten akaratát végző magyar próféták sora. Tudta, hogy pogányságban meghal a nemzet, mert millió részre szakad szét, mindenki azt cselekszi^ amit akar, a pogányság nem engedi'meg. hogy erkölcse nőj jön a népnek, Istene az aranyborjú, egyetlen "erénye* a gazdagság, . egy étlen "bűne" a szegénység, - a megvert és összetört pogányfnép azután bukásáért istenét, vagy vezetőit vádolja, de sohasem tudja magát vádolni azért... n Aki Istené, ide hozzám! 11 - kiáltotta István király - és szí'lljon szembe, ha kell, te s tv érével isi".. Nem lehet azt a véres kort a mi magasabb szempontjaink szerint megitélni, amikor már kezünkben van a Biblia, A harc eszközei változnak később, a harc maga nem változik meg soha: Mohácsnál is a pogányság halála felé i ndul a magyar és akkor István király lelke ezer szikrában ezer szentszándékií magyarra száll, hogy magukat adják oda véres áldozatul, hogy a magyar nép, könnybeborult szemmel is, felégetett városok hamvai felett is meglássa Isten rendelését,., I - Nincs-a szükség ma is kereszteshadjáratra minden ellen, ami ma is pogánnyá teszi a magyar népet? 1 Lásd meg te lázadó, pogány nem- L • zet: Isten nem bálvány-isten, neked cselekedned kell azt, amit Isten parancsol, - még akkor is, ha kalászaidból ostort fon a számodra, /folvt. köv./
