Magyar Országos Tudósító, 1935. augusztus/2

1935-08-26 [128]

/Az Országos Református Presbiteri Szövetség vasárnapi nagygyűlése, Folytatás, 1 • / 'Balt a z ,á r Dezső dr „püspök-elnök ezután elnöki beszédébe kozdetts A megnyitó bevezetésébon leszögezte Baltazár Dezső: '

kí

A Szentirás a középkori keresztyénség tévelygései alól kidöntött minden alapot, s a bibliai keresztyénség lelki folülállását biztosította a földi hatalomé világiasodott, s az ember imádás lejtőjére tévedt nemzetközi egyházi szervezet felett

13 - majd igy folytatta: - Ami világosság szükséges a lélok fejlődéséhoz, ami szabadság kall az embereknek ós nemzeteknek önerejüket áldásosán kifejteni, ami szoretotot igényel az embertestvériség és polgári egyenlőség demokráciája, amennyi magasság nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a világ bűneinek szolgaságéból Isten fiainak méltóságára emelkedjék az ember: - az ebben a Könyvbon, a Könyvek Könyvében benne v^n. Ezért van az, hogy a kálvinizmus szolleme és világnézleto a magyar géniusz lelki nemességévol leginkább rokon, s ez Art: hogy a kálvinizmus legvigyázóbb és loghivebb őrség volt a nemzőt nyelvi és alkotmányos kincsei mellett az árulósok századaiban, amikor a politikai és egyházi hatalom szövetségónok ellenséges idegensége vérrel és vassal folytatott irtóháborút nemzeti létünk ollón, megmérgezve a magyar lelket elannyira,hogy ogy elvetemült országgyűlés hazaárulóvá bélyegezto a magyar szabadság legnagyobb áldozójátl - Ez a legnagyobb áldozó: II.Rákóczi Ferenc nem a mi vallásunkhoz tartozott, do magyar lelkünk teljessége minden nemes jellemvonásával lelkosült-tostosült meg benne. Zrínyi Miklós nyomán ő is azt tartotta, hogy ha ^a vallásunk nem is az ő vallása^ do a szabadságunk az Ő szabadsága i3„ Lelkiismereti- ós alkotmányos szabadság: ez a kettős egység az ő célja, politikája,, eszménye, életének tartalma, halálának megdicsőitő je. A küzdő szenvedő^ áldozó m

agyar nagy 3 ág e s, m ény k ép ét látjuk beane és vallási különbözőségünk szaTcadókát a hálás kegyelcTffee magasztalás aranyhídjával kötjük átal, mert igazságosak, mert elsősorban magyarok vagyunk! H.Rákóczi Ferenc szolgaföldön nem élhetett, még akkor sem, hogyha hazája volt is oz a szolgaföld. Most szolgaföldben nyugszik. Eltében poklokra kellett alászállania, hazaárulás reágyalázott bélyegével fenkölt homlokán. A második poklokra-szállás láncait nekünk, s a világ magáhoztórt itélőszekének kell az igazság és becsület győzelmével letördelni halóporairól,.. - Kétszáz esztendeje szállt a megdicsőülés honóba II.Rákóczi Ferenc. Kétszáz esztendeje annak is, hogy az általa képviselt szabadság és egyenlőség nyomán a Tiszáninnoni Egyházkerület tört éne lmot-csináló nagyságai a lelkészi és világi olemofc jogokban és kötelességekben egységrohozták, életrehiva az ogyház szervezeteiben is a magyar kálvinista lélek: jobbarnondva a magyar lélok jellemét, a minden vallási, szellemi, erkölcsi és nemzeti erők élt et őf orr ás át: a demokráciát é-s megerősítve a magyar kálvinizmus lelki egységét a jogi és szervezeti egységgel is. - Az egységben orő van - igy végezte magasanszárnyaló elnöki megnyitóját Baltazár Dezső-, de van benno tétlenségre hajlamosító elem is. Az egység nagy méretei és kiképzett belterjessége nagyon sokszor jelentenek a felelősség szómára halált, vagy í.öig=tlábbis aluvást. Ennek az aluvásnak jelei mutatkoznak is a magyar kálvinista társadalom életén. Öntudat hiánya, megalkuvások, behódolások,, kétfelé"=sántálás, hidognek-melegnek egyszájból-kifuvása, eszményeink^ történelmi igazságaink adásvételi sorsa: mindezek a halál előképét, az aluvást jelzik. Ünnepelni viszont igazán csak a lélek diszével lehet, a lélek dis^ót pedig az képezi, hogyha az ünnepelt történelmi emlékek mérlegében aranyA sulyuaknak találtatunk. Az ünneplés felelősséget jelent, mert felelősség U nélkül az emlékek megcsúfolása le'sz az ünneplés! Érezzük át tehát külön* j külön ozt a felelősséget és együttoson is aszorint cs elekedjünk,hogy egyJ házunk és hazánk kedvét találja bennünk!.,

0 /folyt, köv./