Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2

1935-03-18 [125]

/Á Petőfi Társaság nagygyűlése. Folytat á s.l./ - Megállapíthatjuk azt, - hangsúlyozta Hegedűs Lóránt, ­amit az egész világ páratlan egyértelműséggel vall ma a földtekén,hogy Petőfi és Kossuth állandóan hinti a magyar dicsőség fényét, s nevük nö­vekvő fénnyel maradt meg az emberiség égboltozatán, nem múló jelenségek ők tehát, ha. nem a legnagyobbak, kik valaha történelembe, vagy az emberi­ség művészetébe belékerültek. Bennük oly közös vonások vannak, melyek ra­gyogó tehetségüket, a külföld előtt cscdálttá tették, növekvő csodálatban tartják most Is. Amit Kossuthban és Petőfiben oly izgatóan érdekesnek tartott és ámul ma is a világ közvéleménye, ez szónoki, illetőleg lirai müveik álomszerüsége. Kossuth Lajos vallomásaiból az csendet ki 3 hogy ő "minden nép szabadságáért küzdött", s a szabadság tüze világraszóló mó­don lángol nemcsak Kossuthból,hanem Petőfiből is.Ez világhírük Igazi tit­ka ós lelkük igazi lényege. Petőfi és Kossuth lengik körül a szabadságnak azt a kis mécsesét, amelyek minden mást félretéve és minden káros diva­tot elvetve a magyar költőknek ápolná ok kell, Ha ezt megtudják tenni és névtelen lehelletüket a szabadság-mécs élesztésére fordítják,akkor egy­szer újra kiderül a láthatár...! A továbblak során M a d a I Gyula költeményeiből olvasott fel Gáspár Jenő, a kiváló iró, a Petőfi Társaság titkára,majd V oi­n o v I c h Géza, a Nemzeti Színház kormánybiztosa "Egy élet" cimü no­velláját olvasta fel nagy tetszést keltve, végül Kiss Ferenc, a Nem­zeti Színház művésze Petőfi "Nemzeti Dal"-át adta elő,a közönség tomboló lelkesedése között. A nagygyűlés után a társaság tagjai és a megjelent vendégek ünnepi ebéden vettek részt a Duna palota márványtermében, ahol Csá­szár Elemér elsőnek a Kormányzót köszöntötte lelkes szavakkal,majd a Petőf 1-sorleggel a kezében az irodalom és a költészet tiszta lé­nyegéről és hivatásáról mondott beszédet. Utána S z athm á r y István a társaság Jókai-nr.gydijának nyertesét Pékár Gyulát üdvözölte,utána pedig H a v as István, az újonnan megválasztott tiszteleti tagot K o r­n I s Gyula államtitkárt és az uj,rendes tagokat, ifj.B ó k n y Jánost, B a h a y Józsefet és D u t k a Ákost köszöntötte, Gáspár Jenő a nagygyűlés előadóig Szász Károly a vendégeket' üdvözölték,s beszé­det mondtak még Hegedűs Lóránt és Jankovich Mr.rcel. /MOT/Vr. POLITIKA §§ A Magyar Országos Tudósító jolenti: Karcagról jolontik: A korület hi­vatalos jolöltjo, vitéz Konyooros János lankadatlan buzgalommal és orod­ményosséggol járja a köaségokot. Va>sánnap a korülot több köas^gébon mondott prograrambo szádot és mindonütt nagy szorottol és lolkosodéssol fogadták. Ellonjolöltjoi tondonciózusan azt .a hirt to:josztik, hogy Konyo­ros János a jelöltségtől visszalopott. A-*z ócska kortosf ogáson a korülot választópolgársága jót mulat. Hivatalos holyon még arra som méltatják a valótlan hirooztol^st, hogy megcáfolják. Vasárnap folytatta vitéz Marton Béla prograramboszedőit korülotébon, Coglédborcol, Káva, és Bényo községokbon. Körútja nom volt választási küzdőién, hanem diadalnonot, moly külsőségoibon is az albortii korülot ono lkod ott gondolatvilágáról és ogységéről tott tanúbizonyságot. Vitéz Marton Béla program- bőszedéiben többok között rámutatott arra, hogy az uj magyar közélot az oszintoségnok, a munka mogbocsülésének a jogyé­bon indul mog, aiolynok alapgondolata, hogy a magyar élőt nindon irányú bolső roviziója nég felkészültebbé togyo a nemzetet a nagy magyar gon­dolat- a külső rovizió elérésére. A nomzoti ogység gondolata, molyot a mozgalom vozéro Gömbös Gyula ültöt jtt a magyar lolkokbo, nindon magyart magával ragadott, mort az ogósz nomzoti társadalom Lelkivilága hosszú év­tizodok óta vágyott már ogy átfogó orojü, vágyait magában hordó gondolat­ra. Az 1848-as nouzoti szabadság osznejo nagyra értékbon az ogy énnek, még­pedig sokszor az orősobbnok es nem az értékosobbnok szabadosságává fa­jult, raoly oszno most ismét az értékosobbok védőimében, a nemzőt ogyoto-

Next

/
Thumbnails
Contents