Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2

1935-03-18 [125]

A PETŐFI-TÁRSASÁG NAGYGYŰLÉSE« A Petőfi Társaság vasárnap délelőtt tartotta ezévi nagygyű­lését e Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, amelyet teljesen megtöl­tött az ünneplő közönség. A nagygyűlésen megjelent József királyi herceg is, továbbá ott voltak a kultuszminisztérium képviseletében ifj.báró Wlas­sics Gyula államtitkár, a főváros részéről If j. Némethy Károly tanácsnok, a Kisfaludy-Társaság megblzásáb ól Kéky Lajos kormányfőtanácsos, főtitkár és még sokan mások társadalmi, irodalmi és művészeti életünk előkelőségei sorából. A nagygyűlésen Császár Elemér elnökölt, aki megnyi­tóul felolvasta az akad ályoztat ás a miatt távollevő Pékár Gyula v. minisz­ter, a társaság elnökének "Rákóczi és Petőfi" cimü tanulmányát, amelyben többek között azt hangoztatja, hogy az egész magyar ezer esztendő voltakép­pen egy szabadságharc: csak ellenségeink változmak és változnak örökké... Tán e véres nagy iskola eredménye az a .ősi magyar gavallér Ságunkban gyö­kerező igazságomét, s az a lázadó tiltakozás az igazságtalanság ellen, a­miket egy más nemzetnél sem látunk oly fanatikusan kiélezettnek. "Mi nem feledünk", mondja az irredenta dal és vajha igaza lenne, mert eddigelé bi­zony a nagy nemzeti feledékenység turáni átka volt a magyarság második tragikuma. Ezt bizonyltja a rodostói példa: Rákóczit másfél század alatt elsodorta a nemzet emlékéből az idők árja, s csak a XIX. század második felében jött el a nagy kurucébresztő, a lelkes Thaly Kálmán, aki a fele­dés nemzeti szemfedője alól uj életre támasztotta a Nagyságos Vezőrlő Fe­jedelmet* Közben negyvennyolcban Petőfi Sándor az, aki újra meggyújtja az elfeledett Rákóczi emlékének örökmécsesét, hogy ezt az ő ihletétől lobo­gó szabadságlángot, mint a fejededelem szemének sugárzó tüzét továbbadja a második nagy szabadságharc vezérének: Kossuth Lajosnak. 1848. halhatat­lan triászában Kossuth és Görgey mellett Petőfi az, aki a két szabadság­harc összekötőjeként a Rákóczi zászlaját viszi,- a sugalmazó Fejedelem "másvilági hangja" dörög elő 0I7/ lelkesítőén Petőfi csatakölteményeiből. Ha ánk szentjétől r halálának kétszázéves fordulóján-mi sem kérünk mást Rá­kóczitól, mint amiért Petőfi esdett 48-ban, maradjon továbbra is a sötét éjben fényes csillagunk. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó felolvasása után Havas István főtitkár számolt be a társaság munkásságáról, ismertette a társaság tagjainak Irodalmi és költői tevékenységét, megemlékezett az elhunyt tagokról, majd végül jelentést tett a Halmos Izor-ver spályázat eredményéről, amely a főtitkári jelentés szerint igen szegényes. Dicséret­re érdemesithetőnek Ítélte a zsűri az "1935" jeligéjű pályázatot, mely két különálló darabból áll. A 267-számu pályázatot pedig - melynek "Láncszem vagyok'' a jeligéje jutalmazna tónak Ítélte . A főtitkári j elentés után L á z ár Béla a kiváló mükriti­kus terjesztette elő a Jókal-nagydijról szcló jelentést, mely szerint az idei nagydijat Pékár Gyula "Attila" cimü regényének Ítél­ték oda. Ezután a közönség ünneplése között Heg e d ü s Lóránt v, miniszter lépett az előadói emelvényre és felolvasta "Petőfi és Kossuth" cimü tanulmányát. /F 0 lyt. köv./Vr. HÍREK. B1DR0GH PÁL KÖLTŐ ÜNNEPLÉSE. B o d r 0 g h Pál költő 5o-ik születésnap­ba alkalmából fcasétái és tisztelői március £§-én, waaárnap a Fészek-ben estélyt rendeznek. A meghívókat Batthyány Gyula gróf, Beczkői Biró László és Mohács Jenő bocsájtották ki. Az estély Iránt nagy érdeklődés mutatko­zik. /MOT/B.

Next

/
Thumbnails
Contents