Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2
1935-03-18 [125]
A PETŐFI-TÁRSASÁG NAGYGYŰLÉSE« A Petőfi Társaság vasárnap délelőtt tartotta ezévi nagygyűlését e Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, amelyet teljesen megtöltött az ünneplő közönség. A nagygyűlésen megjelent József királyi herceg is, továbbá ott voltak a kultuszminisztérium képviseletében ifj.báró Wlassics Gyula államtitkár, a főváros részéről If j. Némethy Károly tanácsnok, a Kisfaludy-Társaság megblzásáb ól Kéky Lajos kormányfőtanácsos, főtitkár és még sokan mások társadalmi, irodalmi és művészeti életünk előkelőségei sorából. A nagygyűlésen Császár Elemér elnökölt, aki megnyitóul felolvasta az akad ályoztat ás a miatt távollevő Pékár Gyula v. miniszter, a társaság elnökének "Rákóczi és Petőfi" cimü tanulmányát, amelyben többek között azt hangoztatja, hogy az egész magyar ezer esztendő voltaképpen egy szabadságharc: csak ellenségeink változmak és változnak örökké... Tán e véres nagy iskola eredménye az a .ősi magyar gavallér Ságunkban gyökerező igazságomét, s az a lázadó tiltakozás az igazságtalanság ellen, amiket egy más nemzetnél sem látunk oly fanatikusan kiélezettnek. "Mi nem feledünk", mondja az irredenta dal és vajha igaza lenne, mert eddigelé bizony a nagy nemzeti feledékenység turáni átka volt a magyarság második tragikuma. Ezt bizonyltja a rodostói példa: Rákóczit másfél század alatt elsodorta a nemzet emlékéből az idők árja, s csak a XIX. század második felében jött el a nagy kurucébresztő, a lelkes Thaly Kálmán, aki a feledés nemzeti szemfedője alól uj életre támasztotta a Nagyságos Vezőrlő Fejedelmet* Közben negyvennyolcban Petőfi Sándor az, aki újra meggyújtja az elfeledett Rákóczi emlékének örökmécsesét, hogy ezt az ő ihletétől lobogó szabadságlángot, mint a fejededelem szemének sugárzó tüzét továbbadja a második nagy szabadságharc vezérének: Kossuth Lajosnak. 1848. halhatatlan triászában Kossuth és Görgey mellett Petőfi az, aki a két szabadságharc összekötőjeként a Rákóczi zászlaját viszi,- a sugalmazó Fejedelem "másvilági hangja" dörög elő 0I7/ lelkesítőén Petőfi csatakölteményeiből. Ha ánk szentjétől r halálának kétszázéves fordulóján-mi sem kérünk mást Rákóczitól, mint amiért Petőfi esdett 48-ban, maradjon továbbra is a sötét éjben fényes csillagunk. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó felolvasása után Havas István főtitkár számolt be a társaság munkásságáról, ismertette a társaság tagjainak Irodalmi és költői tevékenységét, megemlékezett az elhunyt tagokról, majd végül jelentést tett a Halmos Izor-ver spályázat eredményéről, amely a főtitkári jelentés szerint igen szegényes. Dicséretre érdemesithetőnek Ítélte a zsűri az "1935" jeligéjű pályázatot, mely két különálló darabból áll. A 267-számu pályázatot pedig - melynek "Láncszem vagyok'' a jeligéje jutalmazna tónak Ítélte . A főtitkári j elentés után L á z ár Béla a kiváló mükritikus terjesztette elő a Jókal-nagydijról szcló jelentést, mely szerint az idei nagydijat Pékár Gyula "Attila" cimü regényének Ítélték oda. Ezután a közönség ünneplése között Heg e d ü s Lóránt v, miniszter lépett az előadói emelvényre és felolvasta "Petőfi és Kossuth" cimü tanulmányát. /F 0 lyt. köv./Vr. HÍREK. B1DR0GH PÁL KÖLTŐ ÜNNEPLÉSE. B o d r 0 g h Pál költő 5o-ik születésnapba alkalmából fcasétái és tisztelői március £§-én, waaárnap a Fészek-ben estélyt rendeznek. A meghívókat Batthyány Gyula gróf, Beczkői Biró László és Mohács Jenő bocsájtották ki. Az estély Iránt nagy érdeklődés mutatkozik. /MOT/B.
