Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2

1935-03-16 [125]

-—A SASKOR* K0ZGYi'L...3E. 4 Sas-Kör szombatom este tartotta S i p ö c z Jmiő dr. főpol anaester elnöklet evei közgyűlését -íj márciusi ünnepségét.. Sipocax Jenő főpolgármestert a kör elnöké A 1 t o r j a y Sándor dr, üdvözölte/mondván, hogy Sipöcz uj méltóságával is megmarad annak, aki volt: a polgári hűségnek. A Sas-Kor mint egy ember áll elnöke mög- <étr. es mint egy ember kiáltja: •szorotünk" es ahol te vagy ott van a mi helyünk is!. Ezután Sipöcz Jonő köszönte meg azt a bizalmat, mellyel a kor tagjai iránta viso ltot "Fok, amikor alkotmányos felfogásának megfelelően a kör rendelkezésére boosájtott elnöki álláséval ismét megtisztelték. Ezt a tisztséget baszkén visoli és mindenki meglehot győződve arról, hogy ö az marad aki volt. A közgyűlés napja - mondotta - a kör hagyomáe.yai szerint egybe esik március 15-iko nagy nemzeti ünnepével. Ujabban kissé kopottnak tartjak ogyosok március 15-ko oszméit, mort a világ megváltozott. Március ünnepe az ujjússülét;és akarását ke.ll, hogy jelentse nekünk; a nemzet belső átalakulására, újjászületésére szükség van ma is,. De itt az az önzőt Ion leké se dós hassa át a vozotőket, mely a márciusi ifjúság vezetőit is áthatotta. Fogadjuk el a .merciusi oszmények közül eszménynek az önzetlonségot és a lelkesedést. A hazat meglehet menteni, ha a vezotők es a vezetettek és mindnyájan önzetlenek és áldozatkoszok. Nemzeti egységre szükség van és ezalatt azt értőm: igyokozzonok az áldozatkészek, a lelkesedők, az önzetlenek összofogni a nemzet erdőkében. /MOT/B. /A Szabadpolgári Kör márciusi lakomája. Folytatá s.l,/ A régi márciust kivivé ifjúság megérezte ezt, de nem tudta, hogy hová vezet az általa elért eredmény. Sajnos a z évtizedek múlása a legszörnyűbb valóságot hozta, bekövetkezett az ország feldarabolása . A márciusi vívmányok között nagyjelentőségű volt a éajtó szabadsága is„ A sajtó szabadsága mellett vagyok én ls, - folytatta - tiltakozom azonban a sajtó szabadossága ellen,amely:, ahely tt hogy haszna Ina, rendkívüli mértékbon destruál és ártalmára v.-n valamennyiünknek. A ;régl március tulajából, s-rjedt A szabadelvüség gondolata. Ez a szab^delvüség mobillá tette a földet, sajnos azonban sem ebből, sem a jobbágyság felszabadításából nem a nemzetnek volt haszna, hanem annak az idegen fujtanak, ámely esztendők múlásával egyre nagyobb mértékben hódította meg őseink földjét. Trianon logikus következménye volt az öntudatlanul elkövetett taktikai hibáknak* Nekünk az a feladatunk, hogy ne hangoztassuk a reformokat,, hanem azoknak gyakorlati keresztülvitelére törekedjünk* Csak az olyan reformpolitika szolgálja a nemzet érdekét, amely a legszélesebb népretegckke1 szemben is érezteti üdvös hatását. Természetes, hogy mindaddig, áldásos reformokról beszélni sem lehet, amíg a pénz és az arany öncél". Amíg a tővo nem tölti br hivatását, nem válik egyszerű eszközzé, addig} nem remélhetjük gazdasági reneszánszunkat, A ma ifjúságának legfőbb feladata az, hogy vonja le a tanulságokat a történelemből, tisztelje a tradíciókat és ezek alapján állva,induljon uj, nemzetnéd (fcfeé útjára. A kereszt? jegyében kell haladni ok és' a templomi kereszténységet gyakorlati kereszténységgé kell változtatniuk* A krisztusi gondolatnak kitörölhetetlen irányelvkent kell bevésődni minden ifjú lelkébe, mert ha ez megtörténik, akkor 'nyílik meg előttünk a boldogulás utja. Osilléry Andz-ás is beszédet mondott. Rámutatott arra, hegy az idegen fajta a legmagyarabb gócpontokon is szörnyűséges módon hódített tért és n-mcsak a gazda—sági boldogulás útját zárta le\szinte áthághatatlan s-r-mpóvel a nnzet saját fiai elől, hanem igen sók magyart lelkében is megmérgezett. Debrecenből jött ma, abból az alföldi metropolisból, amely a régi időkben mindig hires volt magyarságáról ós megállapította, hogy a zsidóság folytonos beszivárgása itt ls elhódította a vezetőszerepet c benszülöttektől.lgaz ugyan, hegy unlóta Debrecen egyetemi város lett, a lángoló;lelkesedésü magyar ifjak visszaverték a meg-megujuló tárna dásokat és ma már örvendetesen javul a helyzet„ lg," viszont áz ls, hogy az Ifjúság tétován áll és non tudja, ki után, nerre igazodjék* Veoérőket korcs, mert ugy érzi,hogy azok, .-kik vezéreknek tolják fel magukat, csak önmagukat tartják alkalmasnak az irányításra, mögöttük azonban nincsen a